Utoljára a fiatal Orbán Viktor volt Magyarországra olyan hatással, mint a sztárpolitikus, akiről lepattannak a karaktergyilkossági akciók

Magyar Péter Tisza nevezetű pártja vasárnapi gyűlésén olyan tömeg jött össze, amit nemcsak Debrecenben, de általában Budapesten kívül nagyon ritkán  látni, ami néhány hónapja is elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Ahogyan arról már korábban is írtunk, a szlovákiaihoz képest eddig aránylag nyugis magyarországi belpolitikát alaposan felkavarta a február elején kipattant pedofilos kegyelmi ügy. Aminek kapcsán hirtelen távoznia kellett az államfőnek, ám ekkor febukkant a porondon a botrány miatt feláldozott másik fideszes politikus exférje, Magyar Péter. Aki azóta is  uralja a közbeszédet, és lepattan róla szinte minden támadás. És akinek a Tisza nevezetű, pár hete “összehozott” pártját a Medián ügynökség a múlt héten már a legerősebb ellenzéki szervezetnek mérte.

Amióta február elején a Partizán műsorban szerepelt az Orbán-rezsimmel szakító Magyar, közte és a Fidesz között kommunikációs háború zajlik, és minden jel arra mutat, hogy a Rogán Antal vezette, milliárdokkal megtámogatott propagandagépezet nem tud felülkerekedni. Magyar továbbra is a legérdekesebb ember az országban, mindenki rá kíváncsi, körülötte forog a közbeszéd, a karaktergyilkossági akciók lepattannak róla. Ahogy a Telex.hu írja, az egész Magyar-jelenség továbbra is felfelé ívelő pályán van, miközben a Fidesz defenzívába szorult. Magyar mintha mindig nyerésre állna: Megvolt a kockázata, hogy március 15-i pesti megmozdulása iránt nem lesz akkora érdeklődés, vagy hogy az április 6-i Kossuth téri tüntetésére kevesen mennek ki, esetleg hogy a vidéki körútján kiderül, hogy Budapesten kívül a kutya se kíváncsi a NER-rel szakító politikusra. Erre meg mindenhol hatalmas az érdeklődés az általa szervezett események iránt, még a kisvárosokban is ezres tömegek verődnek össze Magyart meghallgatni, akár munkaidőben vagy szemerkélő esőben. A – mostanáig – legutóbbi szint, az anyák napi debreceni tüntetés megintcsak bejött neki. Ahogy arról a Hang.hu ír, Magyar a helyszín megválasztásával Orbán pártja identitásának hamisságát igyekezett leleplezni a régóta a Fidesz által uralt nagyvárosban, rámutatva a kormány álszentségére, család- és vidékpolitikája hiányosságaira és a rengeteg uniós pénz elherdálására, háborús uszítást olvasva a kormánypárt fejére.

A már idézett telexes cikk szerint a Fidesz nem szervez nagygyűléseket, tömegrendezvényeket, mert óriási égés lenne, ha egy-egy ilyenen kevesebben lennének, mint Magyar eseményein. Nem mernek kiállni Magyar ellen mozgósítási versenyre, mert  túl sok a vesztenivaló: Orbán régóta építgetett legyőzhetetlenségi mítosza. Míg Magyar  előre meghirdeti, hol lehet találkozni vele, kimegy az emberek közé, élőben streameli az egészet, aztán este interjúkat ad, és utána még – ahogy annak idején Igor Matovič is – időt szakít kommentelgetni a Facebookon, addig a magyar miniszterelnök meg szinte rejtőzködik, megválogatott közönség elé áll csak ki, gyakran kitiltva a sajtót az eseményeiről. Ha arra keresnénk a választ, ki volt utoljára a magyar politikában ilyen Magyar Péter-szerű figura, ki mutatott ilyen erőt, lendületet, magabiztosságot, kiből sugárzott ennyi energia, kit fogadott ilyen lelkesedéssel a közönsége, könnyű arra jutni, hogy a fiatal Orbán Viktor lehetett ez a politikus. Ironikus, írja a Telex, hogy most a fideszes propaganda gúnyosan messiásozza Magyart, miközben a fiatal Orbán pont ugyanilyen messiás volt, akitől azt várta mindenki, hogy eltakarítja a Horn Gyula, később Gyurcsány Ferenc fémjelezte, korrupt és inkompetens rendszert. Most Magyartól pont ugyanígy várják a hívei, hogy ugyanezt teszi Orbán rezsimjével. Persze, Magyar is hibázik, néha arrogánsnak tűnik, de a követőit ez nem érdekli. Ők csak azt látják, hogy itt egy új arc, aki ártani tud a Fidesznek, és 14 év csalódása és megaláztatása után ez már bőven elég.

Hasonlókat nyilatkozott a fiatal politikusról a helyzetet a tágabb összefüggéseiben kutató Kéri László politológus, aki még az 1980-as években olyan diákokat tanított a szakkollégiumban, mint Orbán Viktor, Simicska Lajos, Kövér László, Szájer József vagy épp a későbbi köztársasági elnök, Áder János. Az ismert elemző úgy látja, a hatalom számára Magyar Péter kihívást jelent, amit azzal próbálnak elhárítani, hogy ez tulajdonképpen csak az ellenzék problémája, úgyis tőlük viszi a szavazókat. Pedig a felmérések tükrében a Fidesz nem lehet nyugodt. Kéri szerint ritka a magyar politikai életben az, hogy valaki ilyen erővel robbanjon be. Talán a Fidesz volt hasonló annak idején, de a kor viszonyai között, ahol még sokkal lassabban és bonyolultabban zajlott minden. Meggyőződése, hogy Magyar egy olyan újdonsága a magyar politikai életnek, amilyet a rendszerváltás óta nem nagyon látni és főleg vidéken hihetetlenül felfokozott az iránta mutatott érdeklődés.

A Telex cikke szerint a Fidesz először megpróbálta elbagatellizálni az egész jelenséget („egy reménytelen helyzetben lévő ember kétségbeesett próbálkozása”), még a hírhedt – azóta az ügyészséget is megjárt – hangfelvételre is csak annyit reagáltak, hogy „kipukkadt a lufi”. Aztán tudatosították, hogy Magyar komolyabb gondot jelenthet, és Varga Judit emlékezetes Frizbis interjújával olyan bombát dobtak rá, amiben meg kellett volna megsemmisülnie. Amikor ez sem történt meg, elővették azt a fegyvert, ami eddig mindig bevált, és azóta mindenhol az a fő üzenet, hogy ő baloldali és Gyurcsányhoz tartozik. Ez tűnhet fantáziátlan, kétségbeesett húzásnak is, de inkább arról van szó, hogy a Fidesz kizárólag a saját magszavazóihoz beszél, akik szinte vallásos jelleggel kötődnek a párthoz. A középre húzó Magyar meg megpróbálja a Fidesz  gyűrű- és peremszavazóit meggyőzni. Ide passzol az is, amit a Tisza párt irányítója az egyik lengyel lapnak nyilatkozott. Magyar a Rzeczpospolitának arról beszélt, hogy  az 1998-as Orbánhoz szeretne visszatérni, azokhoz az időkhöz, amikor a gazdaság remekül fejlődött, és semmi sem fenyegette a demokráciát.

Ám most a gazdaság súlyos állapotban van, hívta fel a figyelmet Kéri az Ultrahangnak két hete adott interjújában. Szerinte a korábban szokásos osztogatás, ígérgetés eltűnt, mert nincs mit kínálni, most túl nagy a hiány. A magyar gazdaság recesszióban volt tavaly, az infláció még mindig kimagasló az uniós tagországokhoz képest, és az EU-s források is elapadtak, amiből lehetett volna visszaosztani. Ebben a gazdasági mosolyszünet állapotban pattant ki a pedofilos kegyelmi botrány, amivel kapcsolatban Orbán pár héttel később már azt nyilatkozta, hogy az már lezárt ügy. De Kéri úgy véli, ez koránt sincs megoldva, mert az amnesztia befolyásos ötletadóját –  Orbán exminiszterét, illetve Novák Katalin extanácsadóját – Balogh Zoltán püspököt például futni hagyták, és ez három hónapja rávetül a belpolitikai életre.

Kéri úgy látja, a Fidesz szempontjából összejöttek a dolgok, mert nem elég, hogy gyengén teljesít – a most már néhány szempontból Románia által is leelőzött  – magyar gazdaság, erre jött rá a közkegyelmes pedofil botrány jelentette belpolitikai válság, amiből meg kinőtt a kormánypárt számára harmadik problémát jelentő Magyar Péter – jelenség. És ezzel már nem tudnak mit kezdeni. Így hát – a Telex úgy látja – marad a dollárbaloldalazás, a gyurcsányozás, a háború, ami a magszavazóknál működik, de mindenki más már rettenetesen unja. A háborúpártisággal való riogatás volt az utolsó működő kommunikációs trükkje a Fidesznek, annak meg már bő két éve. És a halálos fenyegetettséget jelentő háborúnál tovább emelni a tétet szinte lehetetlen. Ahogy azt az emberi szükségletek hierarchiájának modellje, a Maslow-piramis segítségével még 2007-ben maga Orbán is szépen levezette, és amely Youtube-os “kiselőadást” Magyar rendre le is vetíti a tömegrendezvényein.

A már említett lengyel lapnak adott interjújában Magyar Péter érinti az ukrajnai háború kérdését, amit egyenesent a magyarországi EP-választási kampány legfontosabb témájának tart. Ezért is jó észnél maradni, hiszen a kormánypropaganda könnyen beleköthet bármilyen kijelentésbe, ahogy azt tette két évvel ezelőtt a háborús uszítónak beállított Márki-Zay Péterrel is. Ezzel összefüggésben Magyar úgy látja, ha most elkezdene rosszakat mondani Oroszországról, azonnal elveszítené a támogatottságát. Szerinte Magyarországon “tíz éve folyik az agymosás” és bár mi “mindig is harcoltunk az oroszok ellen, de ez a propaganda jelentősen megváltoztatta a magyarok hozzáállását. És ezt nem tudjuk egy vagy két év alatt visszacsinálni.”

A felmérések azt mutatják, hogy Magyar támogatottsága hétről hétre nő, de a Fidesztől csak korlátozottan tud egyelőre szimpatizánsokat elcsábítani, inkább az ellenzéktől és a bizonytalanoktól vonzza be az embereket. Ez rövid távon jó hír lehet a Fidesznek, hiszen így a saját magszavazói mozgósításával behúzhatja a hagyományosan alacsonyabb részvételű EP-választást, talán minden idők messze leggyengébb szavazatarányával, de akkor is győzelemként tudja majd kommunikálni. Ezzel összefüggésben arról beszélnek a politológusok, hogy mivel a Fidesznek az elmúlt 15 évben mindhárom esetben 50 százaléknál nagyobb volt a támogatottsága az EP-választásokon, egy mostani 40 százalék körüli eredmény már komoly jelzést jelentene Orbánék számára.

Kéri László egyenesen azt vallja, hogy nincs új üzenete a hatalomnak. Lehet, hogy az nem vette észre, hogy nagyot változott a világ a covid, meg az arra ráterhelődő inflációs évek, illetve az orosz háború keservei miatt. Közben Orbánéknak semmi más mondandója nem volt, mint a Brüsszel elleni függetlenségi harc, miközben ez az ország tele lett egy csomó problémával, és a valóság kiforgott alóla, legutóbb a már említett két dologgal: a kegyelmi ügyből fakadó meg nem oldott politikai válsággal, és a Magyar Péter által megforgatott magyar politikai rendszerrel, ahol mindenki újra keresi a helyét. Ahogy Kéri mondja, az átlag állampolgár rádöbbent, hogy ez az új arc, Magyar Péter, olyanokat mond, amit eddig nem lehetett hallani, és egyre több olyan “néző” áramlik be a politikai nézőtérre, aki eddig kint “cigizett évek óta”, és most rácsodálkozik, hogy, jé, akadt egy új főszereplő.

Ám a jelenlegi magyarországi helyzettel kapcsolatban a politológus tágabb összefüggéseket is megvillant, előszedve a Kelet és a Nyugat között sodródó kompország metaforáját. Az időben ugorva, szerinte 1945 után ránk telepedett az orosz keleti örökség, de ahhoz képest Magyarország már aránytalanul nyugatias volt. 1990 után meg a hatalomra került ellenzék is nyugatias szerkezetet akart: jogállamiságot, piacgazdaságot, magántulajdont, versenyt. Ez működik nagyjából 2010-ig, és aztán Orbán Viktor kiadta az utasítást: irány a keleties szerkezet. És látványosan dicséri a kínai, a török meg az orosz példát, mert ő azt gondolja ezekről, hogy gazdaságilag hatékonyak. Megfordult az inga, és az időközben jelentős mértékben nyugatiassá vált gondolkodásmódot a hatalom a keleties szerkezetbe terelné, ahol alattvalóként kell viselkedni és nem szabad visszapofázni. Pedig össze nem lehet hasonlítani a 2010-ben már nyugatosodott magyar társadalmat az 1990 előttivel, és ez arra a problémára utal, hogy a Fidesz elvétette a történelmi dimenziót. Kéri ezt egyértelműen zsákutcának tartja. Úgy véli, az ország érdeke az, hogy előbb-utóbb derüljön ki, hogy ez a keleti fordulat fölösleges volt, illetve ez a történelmi iránytévesztés jelenti az alapproblémát.

Kéri László szerint a tét most az, hogy a június 9-én megáll-e ez a kelet felé való mozgás, észhez tér-e a Fidesz, vagy a választói, és visszatérnek-e oda, ahova Magyarország már párszor nekirugaszkodott az ezer év alatt. Mert mindig akkor jutott előbbre az ország, amikor szembesülve a nyugatias szerkezettel rájött önnön keletiségének a lomposságára, és megpróbált alkalmazkodni. De visszatérve a jelenbe, a magyar politológus arra figyelmeztet, hogy bárhogy is alakul a június 9-i EP- és önkormányzati választás, a magyarországi politikai élet összes szereplőjének újra kell gondolnia az eddigi stratégiáját. Néhány kis párt véglegesen el fog tűnni, de a legnagyobb változás előtt a Fidesz áll.