Fico és Danko Orbántól, Orbán Putyintól tanulta a civilek megbélyegzését, az EU már elérte a magyar törvény módosítását – Interjú

A szlovák parlament jelenleg tárgyalja a civil szervezeteket megbélyegző jogszabályt, hasonlót ahhoz, mint amilyet a magyar Országgyűlés 2017-ben fogadott el. Mit akart az Orbán-kormány elérni ezzel a törvénnyel?

2017-ben a kormány új bűnbakot keresett, akire a kormánypropagandát rá lehetett állítani, akit úgy lehetett beállítani, mint akiktől „meg kell védeni” a magyar embereket. Akkor a civil szervezetekben találta meg a kormány ezt a célpontot. Ráadásul azokban a civil szervezetekben, akik kritikusan nézték a kormány működését, főleg a jogállamisági hiányosságokat bírálták a magyar kormány működésével kapcsolatban. Ezek a civil szervezetek sok esetben kaptak támogatást külföldről, akár az Európai Uniótól, akár nagyobb nemzetközi filantróp szervezetektől. Az Országgyűlés 2017-ben úgy módosította a civil törvényt, hogy azok a szervezetek, amelyek évi 7,2 millió forintnál több támogatást kaptak külföldről, azoknak regisztrálniuk kellett magukat a „külföldről támogatott civil szervezetek jegyzékébe”. Emellett minden nyilvános megszólalásukban, például, ha kiadtak egy szakértői véleményt vagy egy elemzést, akkor fel kellett tüntetniük, hogy ők „külföldről támogatott civil szervezet”. Ezt egyébként a honlapjukon is fel kellett tüntetniük.

Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója

Volt ennek a törvénynek valamilyen előképe?

Ez a szabályozás elsősorban orosz mintára történt Magyarországon. Oroszországban, amikor a Putyini rendszer elkezdte a civil szervezeteket kiszorítani, akkor nagyon hasonló szabályozást vezetett be, még egész jól vissza is lehetett vezetni, hogy az orosz törvénynek a szakaszai hogyan köszönnek vissza a magyar törvényben.

Hogyan állt ezen szervezetek anyagi támogatásához a magyar kormány? Abban is bekövetkezett egyfajta korlátozás?

Olyan döntés nem volt, jogszabály nem született arról, hogy ezeknek a szervezeteknek korlátoznák az állami támogatását vagy nem részesülhetnek állami támogatásban. De már 2010-től létezik az a tendencia Magyarországon, hogy a kormány olyan civil szervezeteket vonz maga köré, és részesít előnyben sok szempontból, a támogatások terén is, amelyekkel értékközösségben van. Vannak olyan civil szervezetek, és a TASZ is ilyen, akik egyáltalán nem fogadnak el magyar állami támogatást, tehát bennünket ez a pénzügyi korlátozás személyükben nem érintett.

De vannak például olyan, a szociális ellátásokat az államtól átvállaló karitatív szervezetek, akiknek korábban fontos volt ez a támogatás. Ők tapasztaltak ilyen változásokat. És ez abból a szempontból is jelentős is volt, hogy

voltak olyan, jellemzően budapesti és a kormánnyal korábban is hangosan kritikus szervezetek – és a TASZ is ilyen volt – , akik úgy döntöttek, hogy nem vetik alá magukat a civil törvény rendelkezéseinek. Mi bojkottáltuk ezt a törvényt.

De volt sok más, kisebb, főleg a szociális ellátás területén aktív szervezet, akik függtek a kormánytól, szükségük volt a kormány támogatására azért, hogy el tudják végezni saját munkájukat. Akár anyagilag, akár abból a szempontból, hogy hozzáférést biztosítson számukra azokhoz az intézményekhez, ahol ők dolgoztak. Például a gyermekjóléti intézményekhez, vagy az idősellátáshoz. Ezért ők alávetették magukat ennek a szabályozásnak.

Egyelőre teljes a koalíciós egység a civileket „külföldi ügynöknek” bélyegző törvény mögött, az SNS kimentené a Matica slovenskát

A bojkott mellett volt más tiltakozási lehetőség is?

A bojkottal egy időben több módon, jogilag is próbáltuk támadni ezt a szabályozást. Ami végül sikeres volt az az, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és

az Európai Unió Bírósága végül 2020-ban kimondta, hogy a magyar szabályozás több szempontból is sérti az EU-s jogot.

Például azért, mert a tőke szabad áramlását korlátozza, tehát az európai uniós állampolgárok nem tudnak szabadon támogatni magyar szervezeteket anyagilag, másrészt pedig az Európai Unió Alapjogi Chartáját is sérti az, hogy Magyarországon ezzel a törvénnyel a kritikus civil szervezetek egyesülési jogát korlátozza a magyar állam.

Az Európai Unió Bíróságának döntése azt jelentette, hogy a törvényt teljesen megszüntették vagy csak egyes rendelkezéseit módosították?

Ez a döntés azt írta elő a magyar államnak, hogy orvosolnia kell ezt a helyzetet, és meg kell változtatnia a szabályozást. A magyar kormány végül ezt meg is tette, beterjesztették a civil törvény egy újabb módosítását, amit a parlament el is fogadott.

Akkor a törvényből kikerült a külföldről támogatottszervezetek „önmegbélyegzése”, viszont helyette született egy újabb szabályozás, ami még mindig nem volt jó.

Ez ugyanis azt írta elő, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja a civil szervezetek működését, és azt, hogy milyen forrásokból kapnak támogatásokat, és jogszerűen működnek-e. Ez továbbra is indokolatlan volt, hiszen a civil szervezeteknek a rendszerváltás óta van Magyarországon működő törvényességi felügyelete, ezt az ügyészség és a bíróság látja el. Semmi nem indokolta, hogy ebbe az Állami Számvevőszéket be kellene hozni. Főleg úgy nem, hogy az Állami Számvevőszéknek az az alkotmányos feladata Magyarországon, hogy az állami költéseket felügyelje. Olyan civil szervezetek esetében, akik nem részesülnek állami támogatásban, semmi nem indokolja, hogy ellenőrzést kapjanak a nyakukba az Állami Számvevőszéktől is.

„Külföldi ügynök” lehet a Csemadok és minden magyar szervezet, amely magyarországi támogatást kap – a koalíció megy előre a „putyini úton”

Mi volt a tényleges hatása a civil törvény 2017-es módosításának Magyarországon? Hogyan befolyásolta ez a civil társadalmat, a civil szervezetek működését?

Egyrészt volt egy nagyon káros hatása annak, hogy a kormányzati médiában és a közbeszédben negatív színben tüntette fel a civil szervezeteket és a szervezetek dolgozóit. Talán a legemlékezetesebb, hogy a Figyelő című lap közölt egy listát, amely több civil szervezet összes munkatársát felsorolta, és Soros-zsoldosnak nevezte őket. Ez nyilván nagyon komoly károkat okozott a civil szervezetek iránti társadalmi bizalom terén.

Viszont szerintem pozitív hatásai is voltak, habár nem ez volt a törvényalkotó szándéka. Egyrészt az, hogy a közbeszéd középpontjába kerültek a civil szervezetek, ezért érdekes lett, amit mondtunk, vagyis kaptunk egy lehetőséget arra, hogy arról beszélhessünk az erre fogékonyabb magyar embereknek, hogy mit teszünk mi hozzá a társadalomhoz, milyen értékeket képviselünk. Ez segítette a TASZ-t és másokat is abban, hogy hatékonyabban eljuthassunk a közönségünkhöz.

Volt egy nagy tömegtüntetés is, amelyen rengeteg ember fejezte ki a szolidaritását. És az is pozitívum, hogy a civil szervezeteknek össze kellett hangolniuk a működésüket ahhoz, hogy ebben a helyzetben reagálni tudjanak, ezért létrejött a Civilizáció Koalíció, ami azóta is működik. Ez nagyon fontos szervezet, teret ad annak, ahol a magyar civil szervezetek egymással kapcsolatot tudnak tartani, közös tevékenységeket és közös megnyilvánulásokat tudnak létrehozni.

Azóta a magyar kormány „leszállt” a civilszervezetekről, vagy ha más formában is, de folyamatos maradt a nyomás?

Sajnos azóta is, ugyan hullámzó aktivitással,de továbbra is támadja a magyar civileket a kormány.

Éppen tavaly év végén született egy újabb szabályozás Magyarországon, ami továbbra is a külföldi támogatással foglalkozik, és azzal, hogy a külföldi támogatás hogyan veszélyeztetheti Magyarország szuverenitását.

Létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal, aminek az a célja, hogy vizsgálja és elemezze azt, hogy igazából nem csak civil szervezetek, hanem bárki, aki Magyarországon részt vesz a közéletben, az veszélyes-e Magyarország szuverenitására. Amióta létrejött ez a hivatal, azóta azt halljuk, hogy olyan civil szervezeteket kritizál, mint amilyenek mi is vagyunk. Még igazán nem sok szakmai tevékenységet tud felmutatni, de számítunk arra, hogy ez a hivatal is egy propagandaeszköz a kormány kezében, és azért hozták létre, hogy a hazai civileket hiteltelenítse a közbeszédben.