Ünneplik az új törvényt a bűnözők – Így (nem) fogják megbüntetni a tolvajokat, betörőket, nyugdíjasok kifosztóit

camera

1

Ünneplik az új törvényt a bűnözők – Így (nem) fogják megbüntetni a tolvajokat, betörőket, nyugdíjasok kifosztóit

A fotó mesterséges intelligencia (Midjourney) segítségével készült fiktív illusztráció 

Megosztás

Csak és kizárólag a bűnözők járnak jól azzal a büntetőjogi reformmal, amelyet múlt csütörtökön megszavazott a szlovák parlament. Miután az új törvény várhatóan március közepén hatályba lép, több ezer folyamatban lévő büntetőeljárásban kell majd átminősíteni azokat a bűncselekményeket, melyeknél bármilyen anyagi kár történt.

Alábbi cikkünkben egy megtörtént, csallóközi lopáson keresztül mutatjuk be, mi vár a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőire.

A Szlovák Köztársaság Büntetörvénykönyve a Fico-kormány javaslatára 2024-ben jelentős változáson esik át. A különböző büntetési tételek minden olyan bűncselekménynél enyhülni fognak, ahol valamilyen anyagi kár történt.

A törvénymódosítás legfőbb következményei:

1. A vagyon ellen elkövetett és a gazdasági bűncselekmények tettesei az eddiginél sokkal enyhébb büntetésekre számíthatnak.

2. Aki öt évnél régebben, pontosabban 2019 márciusát megelőzően 250 ezer eurós értékhatárig lopott vagy csalt, és eddig nem indult ellene büntetőeljárás, az végleg fellélegezhet: ügye elévült, így pedig lehetetlen büntetőjogilag felelősségre vonni.

Jól járnak azok is, akik tízezrekkel lopták meg a nyugdíjast

2021 januárjában kiderült, hogy a nagymegyeri posta egyik banki szolgáltatásokkal foglalkozó alkalmazottja 74 ezer eurót nyúlt le különböző ügyfelek bankszámláiról. A hírt olvasva egy egyházgellei, 80 év feletti férfi családtagja a biztonság kedvéért leellenőrizte nyugdíjas hozzátarozója bankszámláját, és észrevette, hogy arról 50 ezer euró hiányzik. A szálak az egyházgellei posta vezetőjéhez vezettek, ellene és feltételezett bűntársa ellen azóta bírósági eljárás zajlik, melynek részleteit a Paraméteren is figyelemmel követjük.

Az egyházgellei ügy terheltjeit jelenleg társtettesként, védett személy elleni, jelentős értékre elkövetett lopással vádolják, amiért 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki rájuk. Viszont amikor március közepén az új törvény életbe lép, az 50 ezer eurós kár nem jelentős lesz, csupán nagy, ami eggyel enyhébb kategóriának számít.

Ebből kifolyólag az elkövetőkre már nem 3-10 évet, hanem csupán 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztést lehetne kiszabni. Az új törvény szerint ugyanis ez a büntetési tétel érvényes egy lopásra 20 ezer és 250 ezer eurós kárérték között.

Lényeges az is, hogy hiába volt a bűntett elkövetésekor érvényben a szigorúbb törvényt, a vádlottakra mindig az azóta érvényben lévő enyhébb jogszabályt kell alkalmazni.

Ha bűnösek is, akkor sem kell ülniük

Ez minden esetben az adott bíróságon múlik, de ha a vádlottak büntetlen előéletűek (egyikük biztosan, hiszen a Postabank alkalmazottja volt), szinte biztos, hogy elmarasztaló ítélet esetén sem kell majd börtönbe vonulniuk.

Házi őrizettel és/vagy pénzbüntetéssel megúszhatják az ügyet, miközben minden pénzétől megfosztottak egy nyugdíjast. Aki ráadásul minderről egyáltalán nem tehetett, és még csak nem is lehet biztos abban, hogy valaha viszontlátja élete megtakarításait.

Vétség vagy bűntett?

A szlovák Büntetőtörvénykönyv módosításának leglényegesebb része a kárértékek reformja. Minden vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény esetén a kár mértéke dönt arról, hogy az adott eset milyen szigorú elbírálás alá esik. Minél nagyobb kárt okoz egy bűnöző, annál súlyosabb büntetést – főként szabadságvesztést, illetve pénzbüntetést, házi őrizetet, közmunkát – kaphat.

A vonatkozó szlovák jogszabályok az elbírálás szempontjából háromféle bűncselekményt különböztetnek meg. Ezek "súlyossági" sorrendben a következők:

  • vétség,
  • bűntett,
  • különösen súlyos bűntett.

A három említett kategória közül a vétség a legenyhébb. Ide azok a bűncselekmények tartoznak, melyek legfeljebb öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

A bűntett kategóriájába azok a bűncselekmények tartoznak, melyeknél a büntetési tétel alsó határa öt év, vagyis elkövetésükért minimum ötéves szabadságvesztést lehet kiszabni.

Különösen súlyos bűntettnek azok a bűncselekmények minősülnek, melyeknél a büntetési tétel alsó határa tíz év, vagyis elkövetésükért minimum tízéves szabadságvesztés jár.

A vétség és a bűntett között van egy nagyon fontos különbség.

Ha a bíróság bűnösnek találja egy ügy vádlottját, a tettesre kiszabott szabadságvesztést csak és kizárólag vétség esetén lehet felfüggeszteni.

Vagyis akit bűntett vagy különösen súlyos bűntett miatt ítélnek el, arra nem szabható ki feltételes szabadságvesztés, és mindenképpen börtönbe kell vonulnia.

Az a lényeg, hogy mekkora a kár

Egy bűncselekmény elkövetését és felderítését követően a kárérték határozza meg, hogy vétségről vagy bűntettről van szó, és leginkább ez a minősítés határozza meg, hogy a bíróság ténylegesen rács mögé küldi-e az elítéltet.

A szlovák parlament által elfogadott törvénymódosítás teljesen átrendezi a kárértékeket, így sok olyan bűncselekmény, amely ma bűntettnek számít, az a jövőben vétséggé mérséklődik.

Az alábbi táblázat zöld oszlopában a jelenleg érvényben lévő kárértékek találhatók, a sárga oszlopban pedig a büntetőjogi reform új kárértékei.

Az érdekesség kedvéért a szürke oszlopban megtekinthetők a reformtervben eredetileg meghatározott kárértékek is. A kormány a "szürke" zónából az utolsó pillanatban, 2024. január 29-én hátrált ki, és módosította tervezetét a sárga oszlopban található értékekre.

A táblázatból már első ránézésre világos, hogy míg jelenleg 265 eurós kár fölött kezelik bűncselekményként a lopásokat, addig a jövőben 700 eurós kárértékig a lopások csupán szabálysértésként lesznek elbírálva. Ezekért az illetékes hatóság rendre pénzbírságot fog kiszabni.

A "szabálysértési értéknél" azonban sokkal érdekesebb a "kis érték", melynek felső határát 20 000 euróra, vagyis a mostani érték majdnem nyolcszorosára emelik.

Nézzük, milyen elbírálás alá esik jelenleg, és milyen elbírálás alá esik majd a törvénymódosítás elfogadását követően a cikkünk elején említett 50 ezer eurós lopás. A bűntény még egyszer röviden: az elkövető tettestársa segítségével ellopta egy nyugdíjas minden megtakarítását, 50 ezer eurót.

Ahogy a mellékelt ábra is mutatja, az említett lopás elbírálása sok szempontból változik. Ráadásul minden nézőpont szerint a tolvajok, és nem a károsultak vagy a hatóságok járnak jól.

A büntetés mértéke radikálisan csökken

A jelenlegi szabályozás szerint a 50 000 eurós lopás kárértéke "jelentős". Ebből kifolyólag bűntettről van szó, amely 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A márciusban életbe lépő, új szabályozás szerint az 50 000 eurós lopás kárértéke "nagyobb", így csupán vétségről van szó, és 6 hónaptól 3 évig tartó szabadságvesztéssel büntethető.

Még jobban járnak az "elsőbűnözők", és a pénzbüntetés nem old meg mindent

Mindig az adott bíróságon múlik, hogy letöltendő szabadságvesztést szab-e ki azokra a büntetlen előéletű tettesekre, akiket a hatályos szabályozás szerint ítélnek el egy 50 ezer eurós lopásért. Azonban a kormánypárti reformot nyíltan bíráló ügyész, Peter Sepeši vonatkozó publikációjából az derül ki, hogy az "elsőbűnözők" többnyire már manapság sem kapnak letöltendő büntetést. A jelenlegi joggyakorlat szerint a bíróságok általában kb. 3 év szabadságvesztést szabnak ki az ilyen esetekben, de a büntetést felfüggesztik, és pártfogói felügyelet mellett próbára bocsátják az elítéltet.

Persze ha az elkövető visszaeső bűnöző, esélyesebb, hogy letöltendőt szabnak ki rá.

A törvénymódosítás után azonban még felfüggesztett börtönt sem kapnának 50 000 euró ellopásáért a büntetlen előéletű elítéltek. Mivel a bűntény esetükben már csak vétségnek számít, számukra a jogalkotók az alternatív büntetést preferálják. Az alternatív büntetések közül valószínűleg a házi őrizet lesz a befutó, hiszen a közmunka kiszabásához a vádlott beleegyezése szükséges.

A bíróság a feltételes szabadságvesztés mellé pénzbüntetést is kiróhat, ám ehhez mindig egy további feltételt is szabnak. Ez általában az, hogy ha a pénzbüntetést az elítélt kifizeti, akkor nem kell börtönbe vonulnia. Ha az elítélt nem fizeti be a pénzbüntetést, külön meghatározzák számára, hogy emiatt mennyi időt kell börtönben töltenie – ez az idő pedig általában rövidebb, mint a felfüggesztett büntetésének mértéke.

Például:

A büntetlen előéletű Šaróka István komáromi exrendőrt 2020-ban azért ítélték el, mert dunaszerdahelyi maffiózóktól fogadott el kenőpénzt. Háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztés fenyegette, majd vádalku keretében a következő jogerős ítéletet kapta:

  • 3 év felfüggesztett börtönbüntetés,
  • 35 ezer eurós pénzbüntetés,
  • a pénzbírság be nem fizetése esetén: 16 hónap letöltendő szabadságvesztés.

Tehát ha a pénzbüntetést nem fizette volna be, 16 hónapot kellett volna leülnie – amely a rá kiszabott 3 év feltételes börtönbüntetésnek csupán a felét teszi ki.

Mivel a pénzbüntetések ugyanúgy működnek lopás, csalás és korrupció esetén is, levonható a következtetés: ha valaki nem téríti meg az anyagi kárt, általában nem a korábban felfüggesztett büntetését kell "leülnie", hanem egy sokkal alacsonyabbat.

Akinek van pénze, megvásárolhatja a szabadságát, a "rászorulóbb" bűnözők pedig majd kiszámolják, megéri-e leülni a be nem fizetett pénzbüntetést.

Hamar elévülnek a bűnök

Egy 50 000 eurós lopás a hatályos törvények szerint 20 év letelte után évül el, az új jogszabály pedig 5 évben határozza meg az elévülési időt az ilyen bűncselekmények esetén.

A rövidülő elévülés már csak azért is problémás, mert a lopások elkövetői sokszor hosszú évek múltán buknak csak le.

Igaz, ez inkább a betörésekre vonatkozik: a rendőrség az ilyen esetekben gyakran nem tud mást tenni, minthogy archiválja a helyszínen rögzített ujjlenyomatokat vagy DNS-mintákat, majd arra vár, hogy az elkövetők egy más bűncselekmény miatt rács mögé kerüljenek. Ilyenkor ugyanis ujjlenyomatot és DNS-mintát is vehetnek tőlük, amiket rendre átfuttatnak az adatbázisban, és ha egy korábbi bűncselekmény kapcsán egyezést találnak, azzal a bűnténnyel is meggyanúsíthatják a feltételezett tettest.

Ha az új törvény életbe lép, és mondjuk egy 50 ezer eurós kárt okozó betörés után öt évvel találnak egy egyező ujjlenyomatot az adatbázisukban, az elkövető ellen már nem tudnak eljárást indítani, hiszen a bűncselekmény elévült. Ami azt jelenti, hogy a tettest már nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni.

Viszont az elévülés rövid időtartama az említett postabanki lopás esetében is veszélyes lehetett volna.

Hiszen a károsult rokonai csupán egy sajtóban megjelent hír miatt ellenőrizték le hozzátartozójuk egyenlegét, és jöttek rá arra, hogy egy évvel korábban 50 ezer euró tűnt el a bankszámlájáról. Ha öt év és egy nap elteltével vették volna észre a lopást, akkor a tetteseket már soha nem lehetett volna megbüntetni.

Igaz, az elkövetők bűnösségét igazolni lehetett volna, majd ezután a károsult polgári perben követelhette volna pénzét a büntetlen tolvajoktól – ami már csak elméleti síkon is egy hosszadalmas, és jelentős költségekkel járó folyamat.

Amennyiben az egyes lopásokat a tettesek nem szervezett csoportban vagy bűnszervezetben (ezek súlyosbító körülmények) követik el, hanem magányosan, vagy mint az említett postai lopás esetén társtettesként, az elévülési idők elképesztő módon lerövidülnek.

Elévülési idők kárérték szerint az eddigi törvény szerint:

  • 3 év – 266 és 2660 eurós kár között,
  • 5 év – 2660 és 26 600 eurós kár között,
  • 20 év – 26 600 eurós kár fölött.

Elévülési idők kárérték szerint az új törvény alapján:

  • 3 év – 700 és 20 000 eurós kár között,
  • 5 év – 20 000 és 250 000 eurós kár között,
  • 10 év – 250 000 eurós kár fölött.

Mindez azt jelenti, hogy aki eddig 26 600 eurónál többet lopott, de nem lepleződött le, és nem indult ellene büntetőeljárás, a bűntett elkövetésétől fogva 20 évig felelősségre lehetett vonni, és tarthatott attól, hogy utoléri az igazságszolgáltatás.

Miután március közepétől hatályba lép az új törvény, rengeteg tolvaj pezsgőt bonthat. Ugyanis az elévülések miatt szó szerint kegyelemben részesülnek azok, akik bár loptak, de megúszták azt, hogy a rendőrség büntetőeljárást indítson ellenük. Érvényes ez a többi gazdasági, korrupciós bűncselekményre is, de lopás esetében ezek az ügyek évülnek el:

  • 20 ezer euróig terjedő lopás, amit az ismeretlen tettes 2021 előtt követett el,
  • 250 ezer euróig terjedő lopás, amit az ismeretlen tettes 2019 előtt követett el,
  • 250 ezer euró fölötti lopás, amit az eddig ismeretlen tettes 2014 előtt követett el.

Lehallgatás kizárt, a felkészülés nem büntethető

Mivel a tervezett törvénymódosítás szerint az 50 ezer eurós lopás már nem bűntett, hanem vétség lesz, azok a technikai eszközök is szűkülnek, amelyeket a rendőrség felhasználhat a bűncselekmény felderítéséhez. Például a telefonlehallgatások alkalmazását a büntetőrend kizárólag bűntettek esetén teszi lehetővé, vétségek esetén nem.

Végül pedig: Ha valaki bűntettre készül, már a felkészülést is szankcionálja a törvény – méghozzá ugyanúgy, mintha el is lett volna követve. Vétség esetén azonban ez a lehetőség kizárt, így ha a jövőben valaki komoly felkészülést hajt végre egy 50 000 eurós (vagy akár 250 ezer eurós) lopáshoz, azt nem lehet majd felelősségre vonni.

…de Magyarországon és Csehországban is hasonlók a büntetések, nem?

Nem. Mindkét országban szigorúbb elbírálás alá esnek a hasonló bűncselekmények, a kárértékek pedig a jelenleg (március közepéig) érvényben lévő "régi" szlovák szabályozásra hajaznak.

Szlovákia, Magyarország és Csehország összehasonlítása nemcsak azért releváns, mert a posztszovjet blokkhoz tartoznak, és közel fekszenek egymáshoz.

A szlovák bűnözők értenek csehül, a csehek szlovákul, Dél-Szlovákia pedig etnikailag magyar, így a szlovákiai magyar bűnözők otthon érzik magukat Magyarországon, a magyarországiak pedig Dél-Szlovákiában.

Emiatt bűnözői körökben nagy az átjárás a három ország között.

Az alábbi táblázatban bárki összehasonlíthatja, hogyan viszonyulnak a magyar és cseh törvényekbe foglalt kárértékek a jelenlegi és a reform utáni szlovák szabályozáshoz.

Tehát Szlovákiában jelenleg egy 50 ezer eurós lopás kárértéke jelentős, büntetési tétele 3-10 év. Ezt sílányítja az elfogadott szlovák reform nagyobb értékre elkövetett vétséggé, melyet 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel lehet büntetni.

Ugyanez a bűncselekmény:

  • Magyarországon jelentős értékre elkövetett bűntettnek számít, és 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető,
  • Csehországban jelentős értékre elkövetett bűntettként van elkönyvelve, elkövetéséért 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés járhat.

Az említett országok között még nagyobb a kontraszt, ha a lopás kárértéke például 249 999 euró. Ebben az esetben:

  • Magyarországon 2-től 8 év,
  • Csehországban 2-től 8 év,
  • Szlovákiában pedig (ugyanúgy, mint 50 ezer euró esetében) 6 hónaptól 3 év jár az elítélteknek.

Azon túl, hogy a szlovák büntetőjogi reform minden pontjában a bűnözőknek, és nem a károsultaknak kedvez, könnyen elképzelhető, hogy a környező országok tolvajainak érdeklődését is felkelti. Ha így lesz, az új törvény valóban csökkentheti a bűncselekmények számát. Csak nem Szlovákiában, hanem a szomszédos Magyarországon és Csehországban.

(Barak Dávid)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program