Több mint 200 ezer eurót oszthatnak szét a civilek közt Dunaszerdahelyen, de akad, aki szerint a szakma helyett a lobbi kerül előtérbe

2020. október 7. - 15:19 | Régió

A városi képviselő-testület jóváhagyta a költségvetésből nyújtandó dotációkra vonatkozó általános rendeletet. Ez alapján pályázhatnak a kultúra, a sport, az oktatás vagy a szociális szféra területén működő civil szervezetek a város anyagi támogatására.

Több mint 200 ezer eurót oszthatnak szét a civilek közt Dunaszerdahelyen, de akad, aki szerint a szakma helyett a lobbi kerül előtérbe
Antal Ágota (Fotók: Cséfalvay Á. András)

Az elfogadott, „közhasznú szolgáltatások támogatására, közhasznú vagy közérdekű célokra nyújtandó támogatásokról szóló általános érvényű rendelet” egyik legfontosabb újítása amellett, hogy a jövőben csak elektronikus úton lehet majd pályázatot benyújtani, az, hogy ezentúl nem konkrét összeget szabnak meg a különböző területekre, hanem a szétosztható pénzforrást a városi költségvetés jövedelemadóból származó bevételéhez kötik.

A jövedelemadóból származó bevétel bizonyos hányadát (kb. 70%-át) utalja vissza az önkormányzatoknak a pénzügyminisztérium és az idei évre vonatkozó aktuális becslés szerint Dunaszerdahely esetében ez 8,3 millió euró.

Ennek 2,5%-ában határozták meg azt az összeget, amelyet a civilek közt szétoszthatnak, ami így pillanatnyilag mintegy 209 ezer eurót jelent. A rendelet szerint ezentúl csak pályázat útján lehet majd támogatáshoz jutni, a teljes összeg 7%-át (pillanatnyilag kb. 15 ezer euró) pedig a polgármester saját hatáskörben oszthatja szét.

A polgármesteri alapba kerül majd az a pénz is, amelyet egy adott évben esetleg nem osztanak szét vagy épp visszautalnak a civil szervezetek.

„Senki sem szeretné, ha a kulturális vagy sportélet kárt szenvedne a módosítástól. A mostani változtatás célja a nagyobb átláthatóság és objektivitás. Lehetőség nyílik arra, hogy a civil szervezetek összegmegkötés nélkül nyújtsanak be akár több pályázatot is. További változás, hogy a hivatal csupán feldolgozná a beérkezett pályázatokat ám formailag nem értékelné, ezt az illetékes szakbizottság végezné, miközben az egyes pályázatokról minden képviselő véleményt mondhatna” – árulta el Hájos Zoltán polgármester.

Hájos Zoltán

Éppen ez utóbbi részlet az, ami némely képviselőt aggasztott. A rendelet szerint ugyanis az egyes pályázatokat nem az adott területen illetékes szakbizottság bírálná el és javasolná elfogadásra a képviselő-testületnek, hanem egy meghatározott pontrendszer alapján az értékelésben mind a 21 képviselő, illetve a szakbizottságok külsős tagjai is részt vehetnének. A rendelet négy kritériumot szab meg, melyet tízes skálán kell pontozni. A kritériumok egyike a projekt formai és tartalmi minősége, különlegessége, effektivitása, átláthatósága és eredetisége és megvalósításának szakmai színvonala. További kritérium a projekt társadalmi haszna és hosszú távú fenntarthatósága az adott területen, a harmadik kritérium a projektben résztvevők száma, azon belül is a gyerekeké, a hátrányos helyzetűeké vagy nyugdíjasoké és a célcsoport összetétele, míg a negyedik kritérium a projekt haszna a város és lakosai, a kettő egymáshoz való viszonya szempontjából, valamint hogy az igénylőnek miyen projektjei voltak korábban, és lényegében mit tud felmutatni.

Adott esetben tehát több mint két tucat értékelője is lehet egy-egy projektnek, de nem kötelező mindenkinek résztvenni. A pályázatban meghatározott összegnek legfeljebb 90%-át javasolhatják, miközben az egyes értékelők által javasolt összegekből átlagot vonnak.

Antal Ágota független képviselő szerint ugyanakkor nagyon sok sebből vérzik a rendelet.

„Az egyik probléma az átláthatóság, ami veszélybe kerül. Ha például beérkezik 300 javaslat, és abból néhány beterjesztője megszólít 21 képviselőt, akkor azt a projektet többen fogják értékelni, míg más projekteket nem feltétlen. Ez így lobbizásnak ágyaz meg, ami által a pályázati rendszerből bizonyos személyeket kirekesztünk” – emlékeztetett.

Hájos erre úgy reagált, hogy hat embert sokkal könnyebb megszólítani (ennyi tagja van az egyes szakbizottságoknak, plusz két külsős), mint 21-et. „Minél többen kapcsolódnak be az értékelésekbe, az annál objektívabb lesz” – szögezte le.

A. Szabó László

Ehhez a véleményhez csatlakozott A. Szabó László (MKP) alpolgármester is, aki szerint két alapelv számított a rendelet megalkotásánál.

„Az első a keretösszeg szavatolása, ez a 2,5%, a másik pedig a nagyobb átláthatóság, és ha választani kell, hogy hat képviselő és két külsős döntsön egy zárt ülésen a támogatásokról, vagy az összes képviselő javasolhat nyilvánosan, akkor egyértelmű a válasz” – húzta alá.

Hakszer Roland (független) képviselő ugyancsak az átláthatóságot és az objektivitást bírálta, valamint azt, hogy a sportszervezetek közül egyedül a DAC-nak jár pályázat nélkül támogatás, nem is kevés, évente 426 ezer euró. Véleménye szerint ennek is a pályáztatási rendszer részét kellene képeznie, noha erre vonatkozóan érvényben van egy szerződés a város és a futballklub között.

Antal Ágota a rendelettel szembeni másik érvként azt hozta fel, amit maguk az érintett – egyébként MKP-s többségű szakbizottságok is javasoltak, hogy a megszabott összeget továbbra is osszák szét az egyes területek között, hogy mindenki tisztán láthasson a tekintetben, hogy az adott területen mekkora összeget lehet szétosztani. Hájos azonban azzal érvelt ez ellen, hogy az eddigi évek tapasztalata, hogy bizonyos területeken megmarad a pénz, míg máshol többre volna szükség, és ezt az egyensúlytalanságot hivatott megszüntetni.

A bizottságok egyébként arra is javaslatot tettek, hogy a projekteket továbbra is csak a bizottságok tagjai értékelhessék, ami mellett az az érv szól, hogy a bizottságokban az adott szakterületen aktív vagy ahhoz közel álló személyek ülnek.

„A szakmai bizottságokban ülő szakemberek el tudják dönteni, hogy melyik pályázónak hiteles a pályázata, és azt is, hogy mennyit kéne adni rá. Ezentúl elveszne a szakmaiság és a formailag történő megítélés maradna a szakbizottságokra” – húzta alá Antal.

Hozzátette, minél egyszerűbb a rendszer, annál kevesebb az esély a lobbizásra, és minél bonyolultabb, annál inkább esélyt ad rá. „A szakmai bizottságoknak megszűnik a létjogosultsága” – figyelmeztetett.

Karaffa Attila (MKP) alpolgármester ezzel nem értett egyet, de csupán annyit hozott fel ellenérvként, hogy a szakbizottságok más dolgokkal is foglalkoznak.

„Nem hagyjuk ki a szakmaiságot, csupán kiszélesítjük a kört. „Minden képviselőtársunk járja a várost és a rendezvényeket, most mindegyiküknek lehetősége lesz hozzászólnia és összeget javasolnia” – mondta.

Antal Ágota ugyanakkor kiemelte, hogy a képviselő-testület minden tagja eddig is hozzászólhatott a projektekhez és szavazhatott róluk.

„Ebben eddig nem voltak viták, ami annak köszönhető, hogy bíztak a szakmai bizottságok javaslatában” – húzta alá.

A városi rendeletet végül a jelenlévő 19 képviselőből 14-en megszavazták, 5-en pedig ellene voksoltak.

(SzT)