Szövetség: Pluszpénz nélkül nincs felsőoktatási reform, pedig kellene
A tárcaközi egyeztetés javított a felsőoktatási reformon, véli a Szövetség, de még mindig nem látják miért nőne a színvonala a tervezett változásoktól az egyetemeknek. Néhány javaslatukat beépítette az oktatási minisztérium a törvénytervezetbe.
Az oktatási minisztérium felsőoktatási reformját bírálta a Szövetség. Elsősorban az akadémiai szabadság, az egyetemek autonómiájának csökkentését tartják veszélyesnek, de kifogásolják azt is, hogy a minisztérium nem egyeztette a reformtervezetet az érintettekkel.
Osztrák minta
Az oktatási minisztérium ősszel mutatta be a felsőoktatás átalakítását célzó törvényt, amelynek legfontosabb deklarált célja a színvonal javítása. Branislav Gröhling miniszter szerint a francia, a brit, de mindenekelőtt az osztrák rendszert vették figyelembe, amikor kidolgozták a reformot. Az eredménnyel azonban nem ért egyet sem az egyetemek vezetése, sem pedig a hallgatók szervezete.
A tervezethez csaknem 900 módosító javaslat érkezett, az egyeztetések még nem zárultak le minden érintettel. A Szövetség is több módosító javaslatot nyújtott be, és az összegyűjtött több mint 1000 támogató aláírásnak köszönhetően ők is részt vettek az egyeztetésben. „Több olyan javaslatunk is volt, amelyet elfogadott a szaktárca” – tájékoztatta a Paramétert Rigó Konrád, a Szövetség Híd platformjának vezetője. Rigó szerint a reformban vannak jó ötletek, de átgondolatlanok és nem vonték be a kidolgozásukba az érintetteket. „Ilyen ötlet az is, hogy nyitottabbá tennék az intézményeket, és részben átalakítanák a finanszírozásukat” – mondta Rigó.
A politikus szerint nekik is köszönhető, hogy az egyetemek igazgatótanácsa ugyan részt vehet a rektor megválasztásában, de nem vétózhatja meg azt. A másik változás pedig, hogy megmarad az egyetemeket karokra felosztó rendszer, amit a minisztérium megszüntetett volna.
A reformot szükségesnek tartja a Szövetség, de a minisztérium által elkészített változat nem oldja meg a problémákat.
„A finanszírozás paramétereinek módosítása nélkül nem lehet minőségi változást végrehajtani” – véli Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke, az Összefogás platform képviselője.
– A módosításban nem látok olyan paramétereket, amelyeknek köszönhetően itt tíz vagy húsz év múlva olyan egyetemeink lennének, amelyek a világ legjobb egyetemeivel is felvehetnék a versenyt.”
Leglább plusz 300 millió kellene
Rigó szerint is a finanszírozáson kellene javítania a tárcának, mivel Szlovákia szinte minden listán az utolsók között van a felsőoktatásra költött pénz tekintetében. Az OECD tagországok átlagának csak a 71 százalékát kapja a szlovákiai felsőoktatás, de regionális összehasonlításban is rosszul állunk. Az OECD tagországok átlagosan a GDP 1,4 százalékát költik a felsőoktatásra, az Európai Unión belül ez 1,2 százalék, Szlovákiában viszont mindössze 0,9 százalék. „Ezzel az eredménnyel csak a negyedikek vagyunk a visegrádi országok között is” – magyarázta Rigó.
A Szövetség szerint legalább 300 millióval kellene növelni már jövőre a felsőoktatási költségvetést.
„Elég lenne az oltási utalványokra szánt összeget csökkenteni, abból 300 milliót átcsoportosítani, így a költségvetés a jelenlegi 924 millióról 1,2 milliárdra emelkedhetne” – adta az ötletet a koalíciónak Rigó.
Ennek 12 százalékát teljesítmény alapon osztanák el az egyetemek között. Ezen belül a jelenlegi 21-ről 30 százalékra növelnék a kutatásra szánt összeget, és emelnék az egyetemi oktatók fizetését is.
Az oktatási miniszérium még bízik a felsőoktatási reform megvalósításában, Branislav Gröhling karácson előtt szeretné a kormány elé terjeszteni a vonatkozó törvényt.
- lpj -
