A selyemfestés varázslatos világában merülhettünk el Dunaszerdahelyen
Csurák Erzsébet magyarországi festőművész egyéni, Selyemúton című kiállításának ünnepélyes megnyitójára került sor tegnap délután a Csallóközi Múzeum kiállítótermében.
Csodálatos selyemfestmények díszítik a falakat egészen április 13-ig. Csurák Erzsébet festményei selyemre és vászonra írt történetek, „aktív” képek, amelyek dekoratív kliséktől mentes, saját világot teremtenek. Alapjuk a színek játékára és a látványos formavilágra építkező ornamentika, vagyis díszítőművészet. Festményei a szemlélő számára is aktuális belső történések meséi, amelyek létkérdésekről, az öröm és bánat útkereséseiről szólnak.
A folyton utazó, más kultúrákat megismerni vágyó alkotó, hol ősi magyar szimbólumokat idéz, hol Firenzéről, hol Amerikáról formál vizuális jeleket, máskor keleti élményei válnak művészetének fő témájává.
A kiállítást Grászli Bernadett, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója, művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitotta meg. Miután köszöntötte a megjelenteket, röviden méltatta a festőművész munkásságát. Elmondta, alkotásait több ízben láthatta már a nagyérdemű. Egy személyes történet által mesélt megismerkedésükről: „Tíz éve ismerjük egymást Erzsébettel. Sokat beszélgettünk a kultúráról, a művészetekről. Egyszer csak elővett néhány selyemfestményt a szekrényéből, s félszegen megkérdezte, vetnék-e rájuk egy pillantást. Azonnal láttam, hogy igazi művésznővel állok szemben. Arra biztattam, mindenképp folytassa ezt a nagyszerű utat.”
Csurák Erzsébet
A megnyitót a Dunaszerdahelyi Művészeti Alapiskola diákja és pedagógusa tette még ünnepélyesebbé zenei előadásával. A gyönyörű dallamok után az est főszereplője, Csurák Erzsébet mondott köszönetet az érdeklődőknek, s nem utolsó sorban a múzeum vezetőségének a lehetőségért, hogy műveit megmutathatja a helyi közönségnek.
Kérdésünkre elárulta, a selyemfestészettel a ’90-es években ismerkedett meg. „Egyszer egy volt csoporttársam meglepett egy selyemfestő-készlettel, ami közel két évig a sarokban pihent. Szinte már el is felejtettem, hogy ott van. Majd hirtelen a fejembe pattant az ötlet, hogy megnézem mi is az. Tudni akartam, nekem való-e, vagy sem. Részt vettem egy ezzel kapcsolatos tanfolyamon, ahol teljes mértékben elmerültem e művészetben, éreztem, ez az én utam. Bécsben tanultam a technikáját, majd autodidakta módon fejlesztettem magam különféle szakirodalmak segítségével. Eleinte Magyarországon semmilyen szükséges eszközt nem tudtam beszerezni hozzá, mindenért külföldre kellett menni. Ez azonban nem tántorított el e művészettől” – fejtette ki.
Dunaszerdahelyre egy olyan tárlattal érkezett, amely az idáig tartó útjának a keresztmetszetét mutatja be. Régebbi és új festmények egyaránt megtalálhatók a kiállított darabok közt.
Csurák Erzsébet első önálló kiállítása 1997-ben nyitotta meg kapuit Győrött. ’98-tól 2010-ig egy személyes élethelyzet miatt nem festett. „Sokáig nem is gondoltam, hogy visszatérek majd e területre, ugyanis Győr kulturális életének alakításában vállaltam szerepet. Tíz éven keresztül a Győri Fesztivál és Rendezvényszervező Iroda igazgatója voltam. Emellett nem volt rá időm, azonban fejben már nagyon foglalkoztatott a dolog. Jöttek az impulzusok, majd kaptam egy kiállítási lehetőséget, s újra belemélyedtem a selyemfestészetbe.”
Hangsúlyozta, nagyon örült a dunaszerdahelyi megkeresésnek, nagy örömmel mutatja be alkotásait a felvidéki, csallóközi embereknek. Elmondása szerint a múzeumot már ismerte, járt itt korábban más művész kiállítását megtekinteni. Így tudta, szép környezetben kapnak majd helyet művei. „Boldog voltam a gondolattól, hogy idejöhetek” – fűzte hozzá.
(SzC)
