Csimpánz - Állatkertigazgató 2:0
Bernhard Blaszkiewitznek ugyanis szerdára virradóan amputálni kellett mutatóujját, amelyet Pedro a hét elején szinte teljesen letépett, egyáltalán nem honorálva, hogy igazgatója - meglehetősen elővigyázatlanul - a rácson keresztül csak etetni akarta őt. Az orvosok kezdetben még láttak némi reményt arra, hogy Blaszkiewitz mutatóujja megmenthető, keddre azonban a seb begyulladt, és a gyulladás továbbterjedésének megakadályozása miatt az illetékesek az azonnali amputálás mellett döntöttek. Az igazgató azonban nem csupán egyik ujját vesztette el, de ismertté vált az is: az állatkert vezetői közül közvetve többen lemondásra szólították fel. Általános vélekedés szerint ugyanis egy igazgató - akinek inkább példát kellene mutatnia - egyszerűen nem követhet el olyan "ostobaságot", amilyet most Blaszkiewitznek rónak fel.
Pedrót senki nem hibáztatja, ő csak azt tette, amit a csimpánzok ilyen esetekben tenni szoktak. Azaz nem elégedett meg a rácson keresztül - gondatlanul - benyújtott banándarabbal, hanem az "ide nekem az oroszlánt is" jelszóval rögtön az egész kezet akarta.
A berlini állatkertben egyébként távolról sem a mostani volt az első ilyen jellegű incidens. 2004-ben Derrick, a gorilla saját gondozójának két ujját harapta le, amikor az "kedvencét" szintén a rácson keresztül igyekezett kényeztetni. 1999-ben Pendek, az orangután súlyos sebeket ejtett gondozójának karján és lábán, amikor az ketrecéből óvatlanul kiengedte. Sőt két halálos támadást is feljegyeztek már az állatkert történetében. 2007-ben egy orrszarvú "intézte el", 1963-ban pedig egy elefánt taposta agyon gondatlan gondozóját.
Mindenesetre szakértők azonnal kimutatták, hogy az ember "közvetlen rokonai", azaz a majmok a legharapósabbak. Közülük is a csimpánzok járnak az élen, amelyek egyébként genetikai szempontból az emberekhez legközelebb állnak. Megmutatkozik mindez a szakértők szerint a rendkívül eleven szemekben, az intelligenciában és nem utolsósorban abban a képességben, hogy a csimpánz is képes például a követ szerszámként használni. De nem csupán a jó tulajdonságokban osztoznak az emberrel, hanem a rosszakban is, így például abban, hogy rendkívül hamar izgatottá és agresszívvá válnak. A rivalizálás vagy épp a féltékenység pedig körükben is általánosan elterjedtnek számít.
Jóval békésebbek ezzel szemben a bonobók, amelyek mind az emberhez, mind a csimpánzhoz a legközelebb állnak. Az idézett szakértők szerint nyugodtságuk egyetlen receptje a szinte állandó, azaz 90 percenként ismétlődő szex.
