Rigó: a KKA megszüntetésével a kormány befolyást akar szerezni a kulturális támogatások elosztásában - Interjú

Miért állhat érdekében a kormánynak a Kisebbségi Kulturális Alap megszüntetése?

Ez a kormány hatalomból, erőből politizál, amikor Martina Šimkovičová kulturális miniszter bement a minisztériumba, valószínűleg rájött, hogy tulajdonképpen mindenre van befolyása, csak arra nincs, hogy ki milyen támogatásban részesül. A koalíció számára pedig ez abszolút prioritásnak tűnik, és ezért hozzá akarnak nyúlni a támogatási rendszerhez, befolyást akarnak szerezni. Ez a terv nemcsak a Kisebbségi Kulturális Alapot érinti, hanem a szlovák Művészeti Alapot is.

Tehát az lényege az egész tervnek, hogy átvegyék a hatalmat, hogy maguk alá gyűrjék ezeket az intézményeket?

Az a lényege, hogy visszaalakítsák azt a rendszert, amelynél egy kulturális támogatások elosztásában az legyen a meghatározó, hogy ki mennyire lojális az aktuális kormányhatalomhoz. Tulajdonképpen az urambátyám osztogatási módszert akarják visszavezetni Szlovákiában.

Várható, hogy megszűnik ezeknek az intézményeknek az önállósága, amit az utóbbi években megszereztek?

Itt nem is az a lényeg, hogy mennyire önálló egy intézmény, hanem az, hogy maga a döntéshozatal mennyire transzparens és mennyire önálló. Természetesen lehetnénk álnaivak, és

mondhatnánk, hogy valamiféle racionalizáció vagy költségspórolás zajlik, valami ehhez hasonló ok áll a háttérben, de látva az elmúlt három hónap működését, szerintem semmi kétség nem fér hozzá, arról van szó, hogy a miniszter nagyobb befolyást akar szerezni a támogatások elosztásába.

Mennyire kompatibilis ez a két intézmény egymással? Össze lehet ezeket illeszteni? Vagy létrehoznak egy teljesen újat, amelynek semmi köze a két elődjéhez?

Tulajdonképpen bármelyik változat elképzelhető, mert az is jó kérdés, hogy mi összeegyeztethető és mi nem. Tulajdonképpen a mezőgazdaság is összeegyeztethető a környezetvédelemmel, de lehetnek teljesen ellentétes érdekek benne. Abból a szempontból nem látok a problémát, hogy akár egy intézmény legyen a kiszolgálója több területnek. Itt az a probléma, hogy milyen célból akarják ezt megvalósítani. Az egyedüli értelmes cél a racionalizáció lehetne, a költségspórolás, de ebben az esetben sok megtakarítást ez nem jelentene. A két terület teljesen eltérő, teljesen más módszerrel történik a döntéshozatal.

Én azt is el tudom képzelni, hogy egy olyan nagy intézményt hoznak létre, ami tulajdonképpen egy „mini minisztérium” lesz, ami csak a pénzosztással foglalkozik. Tehát valójában a „kulturális minisztérium kettőt” próbálják létrehozni.

Amikor 2017-ben létrehozták a KKA-t, akkor az volt az egyik indok, hogy ezzel egyfajta kulturális autonómiát hoznak létre azzal, hogy a kisebbségi kulturális szervezetek maguk dönthetnek a támogatásról, mivel a döntéshozó testületekbe maguk választanak tagokat, vagy legalábbis a tagok többségét. Ha most megszűnik a Kisebbségi Kulturális Alap, azzal a kisebbségi kulturális autonómia alapja is eltűnik?

Részben igen, de egyelőre nem sok részlete ismert a kormány tervének. Nem látjuk, hogy az új intézményben milyen döntéshozatali folyamatok, milyen választási folyamatok lesznek. De az elképzelés mindenképpen ebben az irányban halad, hiszen ha csak azt nézem, hogy

jelenleg a szlovákiai magyaroknak, a szlovákiai nemzeti kisebbségeknek egyetlen törvénybe foglalt intézményük van, ami kimondottan a nemzetiségi kultúrát szolgálja, ez pedig a Kisebbségi Kulturális Alap.

És hogyha ezt beolvasztják, megszüntetik vagy „integrálják”, ahogyan a kormány tervében olvashatjuk, akkor a kulturális autonómiát egyáltalán nem előre, hanem hátrafelé viszi. A már elért eredményeket, jogokat szünteti meg.

– lpj –