Putyin befolyásolni akarja a szlovákiai választásokat, mert több "Orbánra" lenne szüksége

A biztonság legfontosabb eleme a stabil szomszédság, beleértve Ukrajna stabilitását is, állítja a Kékek-Híd párt. „A legfontosabb szlovák nemzeti érdek, hogy Ukrajna meg tudja védni magát az orosz agressziótól – jelentette ki Mikulás Dzurinda, a Kékek elnöke. –

Fontos, hogy az erőszakos fegyveres rablás, a fegyveres területszerzés, a lakosság legyilkolása ne válhassanak Európában elfogadható szabállyá.”

Dzurinda szerint az is fontos, hogy a lakosság is értse, mi történik Ukrajnában, és a jog, a törvény, az erkölcs oldalán álljunk. „Fontos azonban érteni azt is, hogy mi történik Moszkvában, hogy tudjuk, Oroszország nem egyenlő a Kremllel, nem egyenlő Putyinnal – mondta a Kékek elnöke. – A háborúnak nem szabad azt eredményeznie, hogy gyűlölni fogjuk Oroszországot.”

Putyinnak Ukrajna kellene

Vlagyimir Milov szerint nem igaz az a narratíva, hogy Vlagyimir Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert a NATO fenyegetést jelent Oroszország számára. „Még 2002-ben, Rómában maga Putyin beszélt arról, hogy Vancouvertől Vlagyivisztokig egységes biztonsági rendszert építünk ki” – magyarázta Milov. Akkor már megtörtént vagy közeledett a NATO bővítése, a volt kelet-európai országok belépése, de ez akkor láthatólag nem zavarta Putyint. Szerinte akkor az orosz lakosság 35 százaléka egyetértett azzal, hogy egy napon Oroszország is tagja lehet a NATO-nak.

„Abban az időszakban 16 volt szocialista ország lett a NATO tagja, ami akkor senkit nem zavart, egyetlen új tag területén sem helyeztek el támadórakétákat, és nem zavarta Putyint Törökország NATO-tagsága, sőt, még Finnország lehetséges tagsága sem” – mondta Milov.

„Miénk lesz az Azovi -tenger”

A háború kitörése előtt azonban már teljesen más volt a hangnem, de Oroszországban egyáltalán nem a NATO-fenyegetéssel magyarázták az általuk „speciális katonai műveletnek” nevezett háborút. „Egyértelműen a területszerzése volt a fő motívum, »miénk lesz az Azovi-tenger, jobb kijutásunk lesz a tengerekre« stb.” – tájékoztatott Milov az orosz narratíváról. Az orosz politikus figyelmeztetett arra is, hogy az orosz-ukrán háborút nem szabad egyszerű lokális konfliktusnak tekinteni Oroszország és Ukrajna között. „Közvetlenül a háború előtt Oroszország különböző biztonsági követelésekkel állt elő, ezek között volt az is, hogy a NATO húzódjon vissza az 1997-es határai mögé – mondta Milov. –

Szlovákia tudja, hogy ez mit jelentene számára: a kilépést a NATO-ból. Látjuk, hogy hogyan jártak azok az Oroszország környékén lévő országok, mint például Grúzia vagy Moldávia, és milyen fenyegetéssel néznének szembe mondjuk a balti államok, ha nem lennének tagjai a NATO-nak. Az orosz-ukrán háború lezárása létfontosságú Szlovákia és egész Európa biztonsága szempontjából.”

Milov szerint nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen Putyin valódi céljával, mert ezt ügyesen el tudja fedni a bőven terjesztett dezinformációival. „A mi feladatunk, hogy megbirkózzunk az Oroszországból induló dezinformációkkal” – jelentette ki Milov.

Sólymos: gátat kell szabni a dezinformációnak

Sólymos László szerint éppen az az egyik legfontosabb feladatuk a politikusoknak is, hogy próbáljanak gátat szabni az egyre erősebb putyini dezinformációnak. „Azt látjuk, hogy a Kreml propagandájának célpontja lettünk, és több felmérés is bizonyítsa, hogy »ideális« terepe vagyunk a dezinformációknak” – mondta a Híd elnöke. Szerinte sok politikus elveszítette a tiszteletet az igazsággal szemben.

„Mi azon az oldalon állunk, ahol tisteletben tartják a nemzetközi szabályokat és minden állam területi integritását. Azon az oldalon, ahol világosan látják, ki az agresszor és ki az áldozat – jelentette ki Sólymos. – Mi világosan látjuk, hogy Putyin már évek óta háborúban áll velünk, hibrid háborút folytat.”

Mikuláš Dzurinda (balra), Vlagyimir Milov és Sólymos László (Fotó: Paraméter)

Putyinnak több „Orbán” kellene

Milov szerint nyilvánvaló, hogy Putyin befolyásolni akarja a közelgő választásokat, és nem csak Szlovákiában, hanem minden uniós tagállamban, ahol a közeljövőben lesznek.

„Arról ugyan nincs speciális információm, hogy melyik pártot akarja lefizetni és hogyan, de az biztos, hogy Putyin már régóta próbálkozik, vagy már közvetlenül is finanszírozza egyes nyugati, amerikai és európai pártok, politikusok egy részét beleértve Franciaországot, Olaszországot, Ausztriát és így tovább” – mondta Milov arra a kérdésre, hogy egy bizonyos szlovák politikai párt közvetlenül Putyintól kap támogatást a kampányára, a dezinformációk terjesztésére. Úgy véli, Putyin mindent megtesz annak érdekében, hogy újabb szövetségeseket szerezzen Nyugat-Európában.

„Olyan szövetségeseket keres, mint Orbán Viktor Magyarországa, szorosan figyelemmel követi a készülő választásokat, Szlovákiában is, fontos számára a választások eredménye, és befolyásolni akarja azt úgy, hogy megvalósíthassa a célját: szétverni a Nyugat, a NATO és az Európai Unió egységét Ukrajna támogatásában” – mondta Milov.

A szankciók fájnak Oroszországnak

Milov szerint az Oroszország elleni szankciók működnek, de időre van szükség, hogy megmutassák hatásukat.

„Csak egy példa: az orosz költségvetés idei, első 5 hónapos bevétele a kőolaj és a földgáz eladásból, a fele annak, ami 2020-ban, vagyis a háború kitörése előtt volt. Ez nagyon megnehezíti Putyin számára a háború finanszírozását” – mondta Milov.

Elismerte, hogy a szankciók negatív hatással vannak az uniós gazdaságra is, de ez a hatás sokkal kisebb, mint az orosz hatás. „Az unóra ez a gazdasági teljesítményének kevesebb mint 1 százaléka, vagyis ez összehasonlíthatatlan azzal, amilyen az Oroszországban gyakorolt hatásuk” – mondta Milov. Szerinte az is a szankciók oroszországi hatását mutatja, hogy Putyin és az orosz hadsereg az utóbbi 7-8 hónapban egyetlen sikeres katonai hadműveletet sem tudott végrehajtani.

Lajos P. János