Nem tetszik a szlovák meg a román külügynek, hogy Orbánék a nemzeti összetartozás évének nyilvánították a trianoni békeszerződés 100. évfordulóját
A történelmi évfordulókról szóló megemlékezéseknek nem szabadna felszakítaniuk a régi sebeket és állandóan életben tartaniuk a történelmi traumákat, ami károsítja a kölcsönös bizalmat és a jószomszédi kapcsolatokat - mutatott rá a szlovák külügyminisztérium pénteki nyilatkozatában, reagálva a magyar Országgyűlés keddi döntésére, amely 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.
A szlovák diplomácia kifogásolja a többi között a magyar parlament azon állítását, miszerint a békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig megoldatlanok - írja a közszolgálati TASR hírügynökség. Ez az állítás Pozsony szerint olyan érzést vált ki, mintha a magyar nemzeti kisebbségeket veszélyeztetnék, diszkriminálnák és jogaikat korlátoznák a Magyarországgal szomszédos országokban, tehát Szlovákiában is. A külügyminisztérium úgy látja, hogy ez az állítás indokolatlan, mert a nemzeti kisebbségek minden tagja teljes jogú állampolgára Szlovákiának. "Amit azonban elutasítunk, az a nemzeti közösségek határozatban említett önrendelkezési jogának a támogatása" - áll a külügyminisztérium állásfoglalását.
A tárca hangsúlyozza: nem kívánja megkérdőjelezni egyetlen állam jogát sem a történelmi események értékelésére és a megemlékezésekre, amelyek országonként eltérőek lehetnek. "Fontos azonban, hogy ezek az eltérések ne gyakoroljanak negatív befolyást a jelenlegi és jövőbeni jó kölcsönös együttműködésre" - közölte a szlovák külügyminisztérium, és hozzátette, hogy ennek alapjait Pozsony a szlovák-magyar szerződésben, a két ország EU- és NATO-tagságában, valamint a visegrádi együttműködésben látja.
A románok is megalapozatlannak tartják, hogy Magyarország a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at
A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a Trianoni Békeszerződés 100. évfordulóját.
Az erről szóló, az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében a bukaresti külügyi tárca leszögezi: elfogadhatatlannak tart minden olyan próbálkozást, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul", mivel ezek ellentmondanak a 21. századi európai valóságnak és annak az együttműködésnek, amelyről a stratégiai partnerségi dokumentumban, illetve a Románia és a Magyar Köztársaság között 1996. szeptember 16-án Temesváron megkötött alapszerződésben állapodott meg a két NATO, illetve európai uniós tagállam.
A román külügyminisztérium megalapozatlannak tartja és elutasítja az országgyűlési határozat indoklását, mivel Románia szerint nem léteznek olyan "máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák, amelyeket a békeszerződés okozott". A román fél szerint a békeszerződés, amely egyebek mellett Románia és Magyarország határát is kijelölte, nem jelent megoldandó problémát, sem tragédiát, miként azt a budapesti parlamenti nyilatkozat "beállítja".
"Ez a szerződés a jelenlegi geopolitikai valóság egyik meghatározó eleme, és része azoknak a békeszerződéseknek, amelyek véget vetettek az első világháborúnak, a mintegy 19 millió ember életét kioltó valódi tragédiának, utat nyitva a nemzetállamok - köztük Magyarország - megszületésének és megerősödésének" - olvasható a bukaresti közleményben. Hozzáteszik: a trianoni béke aláírójaként Magyarországnak kötelessége a szerződés valamennyi előírását betartani és jóhiszeműen végrehajtani a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően.
A román fél nem vitatja el Magyarország jogát, hogy történelme fontos mozzanatairól megemlékezzen, de nem fogadhatja el, hogy ezek a megnyilvánulások megkérdőjelezzék azokat a békeszerződéseket, amelyek a mai Európát meglapozták. Bukarest elfogadhatatlannak nevezi, hogy Magyarország közvetve, vagy közvetlenül megkérdőjelezze azt a módot, ahogyan Románia tiszteletben tartja magyar etnikumú polgárai jogait, azzal a céllal, hogy "egy másik nemzethez tartozásuk nosztalgikus, fiktív határok alapján megrajzolt történelmi eszméjét táplálja, amelyet Európa meghaladott az Európai Unió megalakulása által".
A bukaresti külügy szerint Romániának és Magyarországnak együtt kell munkálkodnia azon, hogy a béke, az emberi alapjogok, és a társadalmi jólét garanciájaként létrejött EU megerősödjék, és a kétoldalú jogi-politikai kapcsolatokat is erre a értékközösségre kell alapozniuk.
A közlemény szerint Románia mélyen elkötelezett a "nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek" jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. A kommüniké megerősíti azt a Bukarest által rendszeresen hangoztatott álláspontot, miszerint Románia az utóbbi évtizedeken fejlett, "modellértékű" rendszert alakított ki a területén élő nemzeti kisebbségek jogainak védelmére.
A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal és a magyar féltől is ugyanezt várja el.
mti/para
