1
Forrás: Severe Weather Slovakia
Megosztás
A húsvéti felmelegedés nagyobb mennyiségű porfelhőt hozott magával Afrikából. A meteorológusok elmagyarázták, hogyan lehetséges, hogy Szlovákiában is előfordul a jelenség.
A Szahara a világ legnagyobb sivataga, több mint 9 millió négyzetkilométeres a területe. A vidékre forró és kevés csapadékkal járó időjárás jellemző, ami szárazságot, valamint a talaj erózióját eredményezi.
A Severe Weather Slovakia meteorológusai elmagyarázták, hogy amikor a sivatagban fúj a szél, az felkapja a porszemeket, illetve azok részecskéit, amit képes egész az atmoszférába repíteni. Ezek a részecskék képesek több ezer kilométert utazni, így akár Európába vagy Dél-Amerikába is eljuthatnak.
Napok óta hasonló jelenségben lehet részük a Szlovákiában élőknek is. A gyengébb látási viszonyok többek közt attól is függnek, hogy milyen nagyok a por részecskéi. A nehezebbek lehullnak a földre – ezeket az autókon vagy az ablakokon láthatjuk meg. A könnyebbek viszont továbbra is az atmoszférában keringnek. A szakértők szerint ezek a csapadékkal együtt kerülnek a földre, de olyan aprók, hogy szabad szemmel nem láthatók.
A jelenség kedvező hatással is járhat, mivel a por nagy számban tartalmaz ásványi és tápanyagot, ami segíti a növények fejlődését és gazdagítják a talajt, így tehát az ökoszisztéma javát szolgálja. Van viszont negatív hatása is, mégpedig a rosszabb levegőminőség, amit elsősorban az allergiások és az asztmával küzdők érezhetnek meg.
A szaharai homok az égbolt elszíneződését is okozza: a porszemcsék elnyelhetik, illetve szétszórhatják a napfényt, ez pedig ködös égboltot, valamint vöröses vagy narancssárga naplementét eredményezhet. A por napnyugta után sem tűnik el, továbbra is ott kering a levegőben, de mivel alacsonyabbak a fényviszonyok, kevesebb fényt nyel el. A fénynek ezáltal nincs módja szétszóródni.
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a szaharai homok előfordulásának gyakorisága és intenzitása a térségünkben. Az elmúlt tíz évben átlagban 11-szer fordult elő évente a jelenség Szlovákiában, míg 1979 és 2010 között átlagban évi 4-szer volt jellemző.
(ta3)