1
Fotó: TASR
Megosztás
Azt tartják, hogy a kiskereskedelem és különösen az élelmiszerboltok a gazdaság legoptimistább ágazatai a válságok ellenére. Ennek az a magyarázata, hogy az emberek kénytelenek élelmet vásárolni, hiszen alapvető szükséglet.
Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet ezzel az ágazattal az aktuális válság idején, amikor az infláció 22 éves csúcson van, jelenleg 14 százalék körüli Szlovákiában. A Hospodárske noviny megkérdezte a szakértőket, hogy az áremelkedések mennyire befolyásolják a forgalmat.
Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár (Slovenská Sporiteľňa) elemzője közölte, 2022 második negyedévében is stabil növekedési szinten maradt a háztartások vásárlási szokása, ami azt jelzi, hogy az emberek mostanáig nem korlátozták különösebb mértékben a vásárlásokat.
Ezt a tényt a dm drogerie markt regionális vezetője, Simona Kukučková is megerősítette. Kifejtette, hogy a vásárlási szokások visszatértek a járvány előtti időszakban tapasztalthoz, így jelentős csökkenés még nem látható.
Az üzletláncok azonban már észleltek némi változást, amelyek még nem mutatkoztak meg a statisztikai adatokban. „Azt látjuk, hogy a vásárlók kezdenek visszafogottabban viselkedni, és kisebb mennyiségben vásárolnak élelmiszert, egy bizonyos termékből például nem öt darabot vesznek, hanem csak kettőt-hármat” – magyarázza Kvetoslava Kirchnerová, a Billa szóvivője.
Akadnak vásárlók, akik inkább az olcsóbb termékeket választják. „Csökkent a bevásárlókosár átlagos értéke, amit az akciókban kínált megnövekedett termékpaletta okoz” – mondta Tomáš Bezák, a Lidl kommunikációs osztályvezetője.
Hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy a jelenlegi rekordinfláció hogyan befolyásolta a vásárlási szokásainkat, a HN egy 100 eurós bevásárlókosarat hozott létre, amely 15 általános cikkből, többnyire alapvető élelmiszerekből áll. Ebből kiderül, hogy ugyanazért a listáért 2021-ben csak 89 euró körül, tíz évvel ezelőtt pedig csak 79 euró körül fizettünk.
A lap összehasonlította az egyes élelmiszerek mennyiségét is, amelyeket most és a múltban vásárolhattunk ugyanannyiért. Azon az áron, amennyiért jelenleg egy kilogramm kenyeret, csirkét és burgonyát lehet kapni, tavaly 1,2, 1,26 és 1,2 kilogrammot vehettünk az említett termékekből – ez 20 százalékos eltérés. Egy évtizeddel korábban 1,33, 1,23 és 1,52 kilogrammra jönnek ki a mennyiségek.