Mondott valamit a szlovák miniszterelnök és a magyar államfő Ukrajnában, amit most támadási kísérletnek tart Moszkva
Oroszország területi épsége elleni támadási kísérletként értékeli egyes országok és nemzetközi szervezetek részvételét a Krími Platformon - közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a moszkvai külügyminisztérium honlapján kedden megjelent állásfoglalásában.
A Kijevben Krími Platform elnevezéssel megtartott rendezvény vezérmotívuma a Krím orosz elcsatolásának elutasítása volt. "Amint arra figyelmeztettünk, kénytelenek leszünk az egyes országok, nemzetközi szervezetek és képviselőik részvételét a Krími Platformon az Oroszországi Föderáció területi integritása elleni támadási kísérletként tekinteni, ami elkerülhetetlenül kihatással lesz kapcsolatainkra" - írta Zaharova.
A szóvivő szerint az ukrán kezdeményezés "színtiszta populizmus, a valóságtól elrugaszkodott politikai előadás, amelynek célja csupán az, hogy megőrizze a Krím Ukrajnán belüli ideiglenes létének témáját az információs térben".
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi tárcavezetővel közösen megtartott sajtótájékoztatóján a Krími Platformot "teljesen üres, kilátástalan propaganda jellegű elképzelésnek", olyan "ruszofób akciónak" nevezte, amelynek célja álláspontja szerint az, hogy alájátsszanak mai, Ukrajnában tapasztalható "ultraradikális neonáci megnyilvánulásoknak".
Lavrov szerint Oroszország számára ismertek azok a módszerek, amelyeket arra használnak, hogy efféle "értelmetlen akciókra kényszerítsék a szövetségeseket". "Éppen ezért nem lepett meg bennünket, hogy ennek az elképzelésnek az alapját az Európai Unió és a NATO tagjainak hamisan értelmezett szolidaritása képezi" - fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Mint ismeretes, Eduard Heger kormányfő a kijevi eseményen kijelentette, hogy Szlovákia soha nem fogja elismerni a Krím illegális bekebelezését. A szlovák miniszterelnök hozzátette, Oroszország több mint hét évvel ezelőtt megsértette a nemzetközi jogot és illegálisan bekebelezte Ukrajna területének egy részét. Az idő nem menti fel Oroszországot a felelősség alól. A magyar államfő is hasonlóan nyilatkozott, kifejtve, hogy mivel a "magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója"
A Krímet a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva 2014-ben csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismert el.
MTI
