1
Illusztráció - MI
Megosztás
Miközben a nemzetközi politika a két háború körül forog, a magyar belpolitika – és talán, sajnos, egyelőre a szlovák is – gonosz ostobaságok és ostoba gonoszságok elkövetésében, valamint a rajtuk való szörnyülködésben merül ki, a techüzlet világában olyan dolgok történnek, amik nagyon sok ember életére lesznek kihatással.
Az Amazon webszolgáltatási részlege, az AWS újabban – nem túl régóta – prompt-szoftvereket és a megírásukra való képzéseket is árul. Az elvégzésükről szóló igazolást már bele lehet írni a szakmai önéletrajzba vagy vállalati folyamatok minősítésébe. Ezzel új piaci szektor nyílik meg, régi piacok átalakulnak.
A prompt az a kérdés vagy utasítás, amit feladok a mesterséges intelligenciának (AI-rendszernek) ha valamilyen eredményre van szükségem. (Egyszerű példával: ha szükségem van egy képregénystílusú grafikára, amin dunai kalózok megrohamozzák a Halászbástyát. Vagy ötven soros kivonatot szeretnék a Bűn és bűnődésből.)
Izland nem túl termékeny földű szigetország, éppen csak innen a sarkkörön, 1200 kilométerre a legközelebbi európai partoktól. Magyarország az ezeréves államiságára büszke – ők ezer évvel ezelőtt azzal kísérleteztek, hogyan lehet állam nélkül élni. Magyarországon négyszáz évig a Habsburgok uralkodtak. Nekik sohasem volt saját királyuk. Mintha ők jártak volna jobban.
Hogy jön ide Izland? Az AWS említett részlege a Microsoft érdekeltségi körébe tartozó (azzal partneri viszonyban lévő) OpenAI céggel kíván versengeni. Az OpenAI-nak viszont van egy nagy előnye: a promptok megírásához nem szükséges programozói tudás. Bármely mezei vállalkozó vagy akár szórakozni vágyó civil a GPT használata útján természetes nyelven, szavakban is megmondhatja az AI-nak, mit akar. A ChatGPT-t most már azért sokan ismerik.
Az OpenAI november 6-án bejelentette, hogy még az idén – más közlés szerint még novemberben – megnyitja a GPT webshopot, ahol az ember megoszthatja és eladhatja az egyedileg készített utasításait (promptjait) a legkülönfélébb alkalmazásokhoz, ha kereslet van rájuk.
Rengeteg minden megváltozik, nagyon hamar. Ezentúl megveheted például az arra való promptot, ha a webshopodban forgalmazott új termékekről akarod értesíteni hírlevélben a törzsvevőidet, miközben nincs időd a bogarászásra és fogalmazgatásra; de akkor is, ha csillagász vagy, és új égitesteket akarsz könnyen, gyorsan felfedezni felvételek elemzése alapján; ha belgyógyászként ultrahangképeket kell összehasonlítanod.
Netán vállalkozó vagy, és fel akarod gyorsítani a könyvelésedet; esetleg újságíró, és saját magadnak akarsz egyedi sajtószemléket készíteni témák és szavak szerint. Vagy elfoglalt szülő, és fáradság nélkül szeretnél használható kivonatot készíteni a kötelező olvasmányból lusta gyermeked számára.
Szakmák rendülnek meg vagy válnak nagyrészt fölöslegessé, piacok alakulnak át. Mindez úgy megy végbe, hogy végösszegben – az eddigi tapasztalatok szerint – a nagy egésznek hosszú távon jobb lesz. Mármint ott, ahol szabadság van – ez mindig viszonylagos –, és nem csak egy szűk elit tudja érvényesíteni akaratát. Teremtő rombolás, ahogy sokan mondják Schumpeter nyomában.
Ha pedig kormány vagy…
Nos, bizonyos fajta – nem demokratikus – uralmi elitek számára nagy lehet a csábítás, hogy a mesterséges intelligenciát a maguk uralmának konzerválására használják. Az AI-val előállított fake news például (még) meggyőzőbb, mint a házilagos. Az OpenAI mindenesetre új rendszereket helyez működésbe, hogy kiszűrje a „csalárd tevékenységeket, a gyűlölködő tartalmakat” és a pornográfiát.
Melyik volt tehát az első ország, amelynek kormánya fölfigyelt az ilyen, „fehér”' és szabad GPT-piacban rejlő esélyekre?
Az elején lelőttem a poént: Izland. Annyian laknak ott – ma már – mint egy kisebb magyar megyében, viszont elég sok a bevándorló (a legnagyobb etnikai kisebbség a lengyel). Viszont demokrácia van. Mindezek miatt éppen hogy nem kilógni akarnak a világból, hanem odatartozni. És kihasználni az új lehetőségeket. Jelen esetben a legújabbat, amit a technikai fejlődés adni tud.
Az OpenAI adatpartnerségi megállapodást kötött az izlandi kormánnyal és a Miðeind nevű, nyelvi technológiában és mesterséges intelligenciában utazó startupcéggel (a miðeind a 'mezon' izlandiul), hogy javítsa a GPT–4 izlandi nyelvtudását. Nekik ez a fontos.
Nekünk meg mi? A magyar kormány a vas és acél országa helyett a távol-keleti technológiával, nyersanyaggal és munkaerővel gyártott lítiumos autóakkumulátor buta sivatagává óhajtja tenni a Duna–Tisza vidékét; az amerikai AWS helyett az IT-fejlődés lába nyomát se szagoló török nyelvű (Orbánék terminusával: „türk”) autokráciákhoz törleszkedik egy száz éve is avítt látomás jegyében. Ha pedig adatról és partnerségről van szó, inkább olyan, a polgárok elnyomását szolgáló cégekkel van jóban, mint az NSO Csoport vagy a Yandex N. V.
Olyan nincs, hogy a politikai s az ebből fakadóan gazdasági hatalom együttműködjék egy magántulajdonú magyar startupcéggel, mert igyekszik gondoskodni arról, hogy ilyen cég Magyarországon többé ne legyen, amennyiben nem az övék, de akkor az együttműködés fogalmi önellentmondás. Az ember nem működik együtt saját magával.
A technikai és mesterséges intelligenciával foglalkozó, felívelő startup pedig nagyjából kizárható jelenség egy olyan országban, ahol a politikai hatalom gúnyt űz a demokráciából, lefojtja a kreativitást, értelmetlenné nyilvánítja az intelligenciát, és felszámolja a szabad piacot.
Nekünk ez jár.
A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.