1
Fotó: TASR
Megosztás
Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. A nap legfontosabb eseményeit szemlézzük, így garantáltan nem marad le semmiről.
A mai LÉNYEG meghallgatható itt:
Podcastjaink elérhetők az Apple Podcasts és a Google Podcasts alkalmazásban, valamint a Spotify-on is!
Utólag foltozgatja az állami költségvetés tervezete által ütött lyukakat Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter. A tárcavezető a költségvetésről szóló szavazás előtt néhány nappal „talált” néhány százmillió eurót.
Pénteken bejelentette, hogy a síközpontok mellett a vendéglátóiparban is 20-ról 10 százalékra csökken az áfa.
Az áfacsökkentést Boris Kollár, a Sme rodina elnöke erőltette, ő azonban csak saját magára gondolt: a síközpontok és az aquaparkok számára járta ki a 10 százalékpontos csökkentést Matovičnál. Kollár maga is egy síközpont tulajdonosa, és ez több OĽaNO-s képviselőnél is „kiverte a biztosítékot” a parlament előző ülésén. Akkor többen követelték, hogy ha „Kollár és síközpontja” kedvezményt kap, akkor a vendéglátóiparnak is járna felére vágott áfa. Most megkapták, igaz, csak az első negyedévre, vagyis március végéig, vagyis amíg a sípályák is üzemelnek.
Az önkormányzatok is kijártak egy kis pénzt Matovičnál.
A pénzügyminiszter ugyan az adóbónusz emelésével elvesz tőlük mintegy 300 millió eurót, de most visszaadna 100 milliót a cégek adóbefizetéseiből, és további 200 milliót az energiaköltségeik növekedésének fedezésére.
Úgy látszik, a pénzügyminiszter rájött arra, hogy nem fordíthat maga ellen ekkora lobbierővel rendelkező csoportot, főleg a költségvetés megszavazása előtt. A pénteki sajtótájékoztatóján azonban arra nem tért ki, hogy honnét veszi el ezeket az összegeket, a két intézkedés ugyanis mintegy 350 millió euróba kerül. Matovič azonban még mindig nem dőlhet hátra, egyáltalán nem biztos, hogy a parlament elfogadja a költségvetést.
Nem bízik a politikusaiban Szlovákia lakossága
Megdöbbentően alacsony a szlovákiai politikusok népszerűsége, derült ki az Ipsos felméréséből, amit a Denník N számára készített. Még a legnépszerűbb politikus, Zuzana Čaputová köztársasági elnök is csak is csak a lakosság 41,7 százalékának a bizalmát élvezi, ezzel szemben az emberek fele nem bízik benne.
A köztársasági elnök esetében azonban még ez is szinte csodának számít, hiszen már évek óta össztűz alatt áll: az ellenzék és a kormánykoalíció több politikusa is folyamatosan céltáblának használja.
Azonban még Čaputová viszonylag alacsony népszerűségét is csak Peter Pellegrini (Hlas) tudja megközelíteni 39 százalékkal, a többi bőven 30 százalék alatt van. A társadalom megosztottságát mutatja, hogy a politikusok népszerűtlensége viszont óriási, Čaputováé mintegy 50 százalék, a többié ennél általában jóval magasabb, Igor Matovičban a lakosság több mint 80 százaléka egyáltalán nem bízik meg.
Ebből a szempontból Forró Krisztián, a Szövetség elnöke jól szerepelt a felmérésen, a népszerűtlensége „csak” 32 százalékos, igaz, a válaszadók 46 százaléka nem tudja, hogy kicsoda, a népszerűsége pedig 4,6 százalék.
A Szövetség a választásokig még szétverheti magát
Úgy tűnik, hogy a Szövetség nem az építkezésre, hanem saját maga lebontására akarja felhasználni a helyi és a megyei önkormányzati választásokon elért jó eredményt. Ez derül ki legalábbis abból, hogy a választásokra való felkészülés helyett egyes politikusaik a nagy nehezen felállított pártszerkezetet vernék szét.
Rigó Konrád, a párt Híd Platformjának elnöke szerint nem a platformok megszüntetésére kellene összpontosítani, ahogyan azt az MKP Platform egyes politikusai javasolják, hanem inkább a pártprogram kidolgozására.
Hiszen a választásokig már akkor is csak alig több, mint egy év van hátra, ha rendes időben, 2024 márciusában lesznek. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez a kormány addig kibírja.
A Slovnaftnak nem tetszik Matovič különadója
A Slovnaft félreverte a harangokat, mert a kormány rendkívüli, 70 százalékos különadót vetne ki az olaj-, földgáz-, szén- és finomítóiparban működő vállalatokra.
A kabinet ezzel újabb 524 millió eurót akar beszedni a cégektől, amit Igor Matovič pénzügyminiszter állítása szerint az energiaválság elleni küzdelemre költenének.
A Slovnaft szerint viszont ez veszélybe sodorhatja a közép-európai régió energiabiztonságát, amely több százmillió eurós beruházást igényel.
Lajos P. János