„Maguk megint csak el akarják lopni a romák pénzét!” – a nagymagyari polgármester szájkaratéja zavarta meg a dunaszerdahelyi konferenciát
Több járásbeli község képviselőjének részvételével zajlott konferencia kedden a dunaszerdahelyi városi hivatalban. A találkozó célja az volt, hogy azon települések önkormányzatai, ahol marginalizált közösségek élnek, megteremtsék a lehetőségét annak, hogy a jövőben közösen pályázzanak, például olyan projektek megvalósítására, mint a regionális reszocializációs agrárprogram, amiről Ravasz József romológus nemrégiben nekünk is beszélt.
A konferenciának Dunaszerdahely adott otthont, de meghívást kapott rá számos olyan település, ahol a társadalom peremére szorult roma közösségek élnek, mint például Nagyabony, Nagymegyer, Szentmihályfa, Csallóközcsütörtök, Somorja, Ekecs, Nyárasd, Vásárút, Vámosfalu, Patas, Lég, Nyékvárkony és végül, de nem utolsó sorban Nagymagyar. Csak néhány község képviseltette magát, de éppen a nagymagyari polgármester, Marek Rigó volt az, aki izomból állt a témához.
„Maguknak nincs joguk beszélni a roma problematikáról. Maga magyar? Akkor foglalkozzon a saját problémáikkal. Maguknak is van elég...” – szegezte mondatait a dunaszerdahelyi polgármesternek, Hájos Zoltánnak, majd megvádolta őt, és általában a teremben ülőket azzal, hogy „maguk megint csak el akarják lopni a romák pénzét.”
Úthengerként tarolta le a jelenlévőket, kérdőre vonva mindenkit, hogy mit tettek a romákért.
„Mit segített maga? Mióta van itt? Mit tett a romákkal? Utcára rakta őket? Unimobódékba rakta őket? Mondjon egy jó dolgot, amit a romákért tett? Két dolgot mondjon!” – úgy intézte a kérdéseit Hájoshoz, mintha géppuskából lőné őket, közben viszont egyiknél sem hagyta őt szóhoz jutni, amit a dunaszerdahelyi polgármester ki is kért magának.
Többen is, például a csilizpatasai polgármester, Takács Ernő is emlékeztetett arra, hogy településvezetőként kötelesek a polgáraikért tenni, nemzetiségtől függetlenül.
„Mi azért vagyunk itt, hogy megoldást keressünk a marginalizált roma közösségek problémáira. Mindegyik jelenlévő községben problémák vannak ezekkel a polgárokkal. Azokon kell segítenünk, akik nagyon rossz szociális helyzetben élnek, mi pedig azért vagyunk itt, hogy tapasztalatot cseréljünk és megoldást keressünk, amivel kapcsolatban aztán javaslatot tehetünk a kormánybiztosnak” – fogalmazta meg Hájos talán kevés olyan gondolatának egyikét, amit végig tudott mondani, majd mikor már rátért volna a találkozó témájára, Rigó ismét kifakadt, és azt kérte számon, hogy miért nem egyeztetnek a romákat képviselő szervezetekkel.
Felszólalt Vitárius Lajos, a Dél-Szlovákiai Közgazdászok Közössége PT ügyvezetője is, aki Rigónak címezve kifejtette, hogy idén sor került a romák integrációjáról szóló stratégia aktualizációjára, majd figyelmeztetett arra, hogy az erre a célra nyújtott pénzösszegeket két minisztérium, a belügy és a munkaügy kezeli.
„Abból indultunk ki, hogy Dunaszerdahelyen már végbement néhány projekt, és azt szeretnénk, ha a Dunaszerdahelyi járás ebben az ügyben pilot projekt legyen nemcsak a Csallóközben, hanem Szlovákia-szerte. Az agrártémát azért tüntettük fel, mert a Csallóköz erre alkalmas. Ez nemcsak a termőföldeken végzett fizikai munkát, betakarítást jelenti, de az egyes termékek feldolgozását, elkészítését, csomagolását, terjesztését. Konzultációt szeretnénk kezdeni, hogy a munkaképes lakosságot, amely eddig diszkriminálva volt, visszavezessük a munka világába”
– foglalta össze a találkozó témáját.
Marek Rigót azonban továbbra sem lehetett megfékezni:
„a romák nélkül akarják a roma problematikát megoldani?! Nem akarom, hogy rólunk nélkülünk döntsenek. Nekem ehhez a projekthez nem lesz semmi közöm... Senki nem jogosította fel magukat arra, hogy a romákról döntsenek”
Hangoztatta, hogy Nagymagyaron 2800 roma él, és ha a többi jelenlévő összeadja a saját településén élő romák számát, akkor sem lesz ennyi, éppen ezért az ő értelmezésében nincs joguk döntéseket hozni az ügyeikben.
A jelenlévő polgármesterek, hivatali képviselők viszont ismét azzal kontráztak, hogy a törvény szerint is az adott település önkormányzata hivatott eljárni a helyi lakosságot érintő ügyekben, más községek ügyeibe pedig értelemszerűen nem kívánnak beleszólni.
Vitárius Lajos végül azt kérte Rigótól, diktálja le azoknak a roma szervezeteknek az elérhetőségeit, amelyekkel kapcsolatba kellene lépniük, ez viszont nem történt meg. Rigó a sajátos stílusában folytatta, megismételve néhányszor, amit már korábban is hangoztatott, hogy nem akar „ennek a cirkusznak részese lenni, mert ami Dunaszerdahelyen folyik, az egy cirkusz”.
Végül távozott, a meghívottak pedig ezután visszafogottabb hangnemben folytatták a tanácskozást.
Ravasz József, a dunaszerdahelyi karcsai úti lakótelepet kezelő Romológiai Kutatóintézet igazgatója Rigó jelenléte alatt végig csendben maradt. „Ha valaki nem vitapartnerem, akkor azzal nem szállok vitába” – jegyezte meg ennek kapcsán, majd kiemelte, a dunaszerdahelyi önkormányzat mindig is kegyes volt a marginalizált roma közösséggel, és a megvalósított lakhatási projekt keretén belül tisztességes szegénységben élő családok integrálódhattak vissza a társadalomba. „Nem feledkezhetünk el viszont azokról, akik saját hibájukból a karcsai úton laknak. 371 ember, 96 család. Mi ezen projekten keresztül is megpróbálunk az önök segítségével eredményesek lenni” – húzta alá, külön figyelmeztetve arra, hogy nem szegregálni akarják a romákat.
Ezt követően felvázolták néhány lehetőségét annak, hogyan működhetnének együtt az érintett települések.
Hájos Zoltán kifejtette, hogy lehetőség van érdekérvényesítő társulás alapítására, melynek résztvevői közösen pályáznának, Vitárius Lajos pedig a szociális vállalat lehetőségét vázolta fel, mely foglalkoztathatná a társadalom peremén élőket akár az agrárszektorban.
Arról egyelőre nem született megállapodás, hogy ez hol és milyen körülmények között történhetne, De Hájos és Ravasz szerint is szükség van egy néhány hektáros területre, amit a programban résztvevők megművelhetnek. Vitárius Lajost megbízták azzal, hogy készítsen egy jelentést a kihasználható támogatási lehetőségekről.
Hájos Zoltán a végén még megjegyezte, véleménye szerint a kocsmai szintet üti meg a nagymagyari polgármester részéről az a kijelentés, miszerint el akarják lopni a roma pénzeket. „Minden egyes centtel el kell számolnunk. Pályázunk, közbeszereztetni kell. Nem mi döntünk, hanem a testület... Folytathatunk struccpolitikát, várhatjuk fentről, a kormánytól a megoldást, vagy hogy majd megoldódik magától. Véleményem szerint viszont aktívan részt kell venni, közösen keresni a megoldást. Szükséges szakembereket megkérdezni, de ők sem fogják megoldani, csak az önkormányzatok” – húzta alá Hájos.
A következő találkozóra valamikor a júniusi hónap folyamán kerülhet sor. Hogy a nagymagyari polgármester kap-e meghívást rá, azt egyelőre nem tudni...
(SzT)
