“Könnyen lecsúszik a kezük a fenekemre, olyankor megpróbálok kihátrálni” - Mindennapos zaklatás a vendéglátóiparban

camera

1

“Könnyen lecsúszik a kezük a fenekemre, olyankor megpróbálok kihátrálni” - Mindennapos zaklatás a vendéglátóiparban

Forrás: Adobe Stock - illusztráció 

Megosztás

A vendéglátóiparban dolgozó nőket érintő problémák még ma is tabutémának számítanak. A pincérnők szemszögéből gyűjtöttem össze néhány történetet, amelyből az olvasók számára is könnyen kiderül, a férfiak sok esetben mennyire nincsenek tisztában a határokkal. A modortalan emberek tolakodó közeledéséről szóló történetek egyaránt érintik a felszolgálókat, a pultosokat, de akár a zenészeket, videósokat, és a fotósokat, szinte bárkit, aki ebben a szférában tevékenykedik.

Egyes pincérnőknek már a becézgetés is zavaró lehet, míg valakit ez egyáltalán nem bosszant. A kéretlen érintések azonban már biztosan túllépik az "eltűrhetőség" határát. Egy dunaszerdahelyi pincérnő így élt meg egy ilyen konkrét esetet:

„Egy céges rendezvényen felszolgáltam, amikor egy vendég a hangos zene miatt a pult fölé hajolva akarta a fülembe mondani, hogy mit kér, de közben megfogta a nyakamat is. Megkértem őt, hogy azonnal engedjen el. Nem reagált semmit, csak mosolygott. Később bejött a pult mögé, majd kiderült, hogy egy befolyásosabb személy, tehát megteheti – legalábbis szerinte. Elkezdett közeledni felém, amikor ismét megkértem, hagyja abba, de ekkor már erélyesebben mondtam neki. Végül fogta magát és elment.”

Fontos tisztázni a határokat, mégis mi az, amit megengedhet magának egy vendég a felszolgálóval szemben. És bár a pincérnő becézgetése nem tűnik olyan nagy dolognak, azonban ez a lépés lehet a zaklatás első lépése.

„A becézés normális egy bizalmas kapcsolatban, családban, párkapcsolatban, de elfogadhatatlan egy olyan helyzetben, ahol vásárlóként, ügyfélként vagyok jelen. A pincérnő nem azért van ott az étteremben, hogy fölkínálja magát szexuális tárgyként, szórakoztassa a vendéget, tetsszen neki, hanem azért, hogy kihozza az ételt, felvegye a rendelést, tehát elvégezze a munkáját”

– nyilatkozta Bolemant Lilla nőjogi szakértő. A szakember elmondása szerint a szexuális zaklatás olyan viselkedés, cselekedet, amely az ember méltóságát sérti, és amely megalázó, megszégyenítő vagy támadó is lehet. Mivel ez az esetek többségében nőket érintő probléma, nemi alapú visszaélésnek is nevezhetjük, tehát amiatt zaklatnak valakit, mert nő, és a zaklatók – elsősorban férfiak – azt gondolják, hogy vele szemben mindent megengedhetnek maguknak. Ehhez pedig az általuk elképzelt saját dominanciájuk szolgáltat számukra alapot.


Bolemant Lilla (Fotó: Kiss-Kohut Andrea)

Ha a probléma okait szeretnénk megtalálni, akkor az egész társadalmi helyzetet kell számba vennünk.

„Olyan társadalomban élünk, ahol a patriarchális viszonyok nagymértékben meghatározzák az emberek viselkedését. Az alapvető felállás szerint a férfi az, akinek hatalma van, tehát a férfiközpontú hatalom működik"

– véli Bolemant Lilla. A problémák gyökerét tehát abban a hierarchikus rendszerben kell keresni, amiben a nő még mindig alárendelt viszonyban van a férfihoz képest, ez pedig a vendéglátóiparban is jól megmutatkozik.

Miniszoknya, puszi és taperolás

Gyakori jelenség, hogy a vendégek az illem határait bőven túllépő bókokat fogalmaznak meg a pincérnők külsejével kapcsolatban, de előfordul ennek ellenkezője is: van, hogy teljesen megalázzák őket. Az egyik általunk megszólított felszolgáló elmondása szerint visszatérő jelenség, hogy idősebb férfiak puszit követelnek, majd mikor vissza vannak utasítva, akkor még ők háborodnak fel. A pincérnők fogdosása egy külön fejezetnek számít a vendéglátóiparban, és sajnos a dolgozók rendszeresen élnek át ilyen helyzeteket.

"A tapizást is gyakran tapasztalom, könnyen lecsúszik a kezük a fenekemre, olyankor megpróbálok kihátrálni"

– nyilatkozta lapunknak egy felszolgáló.

Egyes étteremtulajdonosok máig nagyon ragaszkodnak a pincérnők szoknyai viseletéhez, amit a többség be is tart, de beszéltünk olyan felszolgálóval is, aki nem volt hajlandó szoknyában dolgozni, mivel az nem volt számára komfortos. Elmondása szerint ebből nem származott problémája a munkahelyén. A legtöbb esetben egyébként már nem erőltetik a pincérnőkre a "hagyományos" miniszoknyát, de egyes vendéglátóhelyeken például a kötelező testhezálló viselettel próbálják kiemelni a pincérnők idomait.

Semmilyen zaklatást nem kell eltűrni

Felmerülhet a kérdés, miért is olyan fontos, hogy a pincérnők kihívó öltözékben legyenek? A válasz egyszerű: sok vendéglátós képletesen a "kirakatba" helyezi a felszolgálók testét, és velük próbálja becsalogatni a vendégeket.

Ha megnézzük az elterjedt filmes sztereotípiákat, a pincérnőkkel nagyon könnyen ki lehet alakítani szexuális aktust mondjuk egy bár hátsó részében. Mennyire izgalmas és romantikus látvány ez egy filmben, amiből könnyen elraktározható a gondolat, hogy talán a valóságban is így működik. A valóság azonban általában teljesen más képet mutat.

„A zaklatás és az erőszak romantizálása nagyon veszélyes dolog, mivel senkinek nincs joga megérinteni a másik embert, ha az nem adott rá neki engedélyt. A zaklatást senkitől nem kell eltűrni, a bántalmazottnak tudnia kell, hogy nem ő tehet róla. Áldozatként szenvedi el azt, amit tesznek vele, aminek a helyzetét nem ő idézte elő”

– szögezi le ezen a ponton Bolemant Lilla nőjogi szakértő.

A pikáns beszólogatások kapcsán a vendégek gyakorta hozzáteszik, hogy amit mondtak, azt ők nem is gondolták olyan komolyan. Viszont a helyzet bagatellizálása is tudatos cselekedet lehet, ami egy hatalmi pozícióból történik.

Ugyanúgy, ahogy a kéretlen érintések és a fogdosás kapcsán, a szóbeli zaklatások esetében is abból indulnak ki a problémás vendégek, hogy ha ők igénybe vettek valamilyen szolgáltatást, akkor automatikusan fölérendelt pozícióba kerülnek, tehát bármit megtehetnek a pincérnővel. Ez pedig egyáltalán nem igaz.

Jobban oda kéne figyelni

Nemcsak az alkalmazottak és a vendégek között zajlik a verbális zaklatás, bántalmazás, ezek a jelenségek a kollégák között is jelen lehetnek. „Az egyik szezonban egy olyan helyen pincérkedtünk, ahol a szakácsok nem bántak velünk korrekten. Annak ellenére, hogy együtt dolgoztunk, nem volt könnyű a tiszteletüket kivívni“ – árulta el egy általunk megkérdezett pincérnő.

A szakértő szerint a munkáltatók nagy része nem védi meg alkalmazottjait, akik inkább elviselik a vendégek zaklatását, mert szükségük van a munkára. A feljelentés is egy lehetőség volna, de az teljesen elképzelhetetlen a mai viszonyok között. Erre nincsenek pozitív példák, és maguk az áldozatok is inkább próbálják lebeszélni magukat arról, hogy ilyen ügyekbe vonjanak be bármilyen hatóságot. Ebből kifolyólag is megállapítható, hogy elsősorban a munkáltatóknak kéne lépéseket tenniük.

"Egyedül megoldani ezt a problémát lehetetlen, hiszen ez egy társadalmi probléma, aminek egyébként vannak gazdasági negatívumai is. A zaklatás miatt a nők az adott pozícióból elmennek, gyakrabban váltanak munkahelyet. Ez még plusz egészségügyi ellátásba is kerül az államnak, mivel az érintett nőknél testi és lelki betegségek alakulhatnak ki. Az országot kormányzó embereknek kellene tudatosítaniuk azt, hogy ez a gazdaságra nézve is mennyire negatívan hat”

– nyilatkozta a Paraméternek Bolemant Lilla. A nőjogi szakértővel való beszélgetésünk során kiderült, hogy létezik prevenció, de a nők elleni erőszak megelőzésének a neveltetésnél kellene kezdődnie: először a családban, később pedig az iskolában.

A munkahelyi képzéseknek is tartalmazniuk kéne ezt a témát. Mindkinek tisztában kéne lennie azzal, hogy konkrétan miként lehet felismerni a nők elleni zaklatás, erőszak jeleit, és hogyan is kéne kezelni az ilyen helyzeteket. „Az Isztambuli egyezmény lenne a megoldás arra, hogy rendszerszinten foglalkozzunk a nők elleni erőszak megelőzésével, illetve a probléma kezelésével, de ezt sajnos nem ratifikálták Magyarországon és Szlovákiában sem”- mondja a szakértő.

Fontos tudni: az Isztambuli egyezmény rávilágít arra, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak nem magánügy.

Az említett egyezmény a nők elleni erőszakot az emberi jogok megsértéseként és a hátrányos megkülönböztetés formájaként jellemzi. Az országoknak kellő gondossággal kell eljárniuk az erőszak megelőzésével, az áldozatok védelmével és az elkövetőkkel szembeni büntetőeljárással kapcsolatban is.

Segélyvonalak, nőegyesületek

A Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálathoz a feljebb tárgyalt problémákkal kapcsolatban is lehet fordulni. A segélyvonal legfőbb célja a mentálhigiénés prevenció, az öngyilkosság megelőzése, valamint a krízisek kezelése.

A segítő beszélgetések anonim módon történnek, tehát a hívónak nem kell bemutatkoznia, és nem kell elmondania, hogy honnan telefonál. Ebben a formában talán könnyebb a problémákról, a megalázott helyzetről, a sérelmekről beszélni, mivel nem ismeri azt az embert, aki a vonal túloldalán van.

Fontos tudni, hogy a segítőket a titoktartás kötelezi, a beszélgetésekről nem adhatnak ki információkat – osztotta meg velünk Dudás Erika a Felvidéki Lelki Elsősegély Telefonszolgálat elnöke.


Dudás Erika

Elérhetőségek:

A minimálisnak számító tarifával hívható szolgáltatás a 0904 500 338-as és a 0918 500 333-as számokon érhető el, ami természetesen névtelenül vehető igénybe.

Magyarországon a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesület által létrehozott segélyvonal is hívható: +36 80 505 101

https://nane.hu/

Ezen a linken megtalálhatóak a szlovák segélyvonalak: https://bezmodrin.sk/dolezite-kontakty/

(Bokros Bia)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program