Kiderült, miért kellene a természetben is összeszednünk a kutyakakit

2022. február 9. - 16:30 | Tech

A városban az emberek nyilván összeszedik a piszkot kutyusuk után, a természetben viszont már ezt nem feltétlenül teszik meg. Az Ecological Solutions and Evidence nevű lapban megjelent belga tanulmány szerint ezzel károsítják a természetet.

Kiderült, miért kellene a természetben is összeszednünk a kutyakakit
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció

A belga Gent városában lévő nemzeti parkban a kutatók egy éven keresztül több mint 1600 kutyát figyeltek meg. Ezek harmada sétáltatáskor nem volt pórázon, noha a helyi törvény ezt megköveteli. Szlovákiában szintén nem mozoghatnak szabadon a kutyák, ha negyedik vagy ötödik fokozatú természetvédelmi övezetben járnak. A belga kutatók szerint ezeken a helyeken a kutyánk után fel kellene szednünk az ürüléküket.

Az ugyanis foszfort és nitrogént tartalmaz, amit általában erős trágyázásként használnak. A nitrogén megtalálható a kutyaürülékben és -vizeletben is, a foszfor főként csak az ürülékben.

A vizsgált belga parkokban a kutyaürülék által évente 11 kilogramm nitrogén és 5 kilogramm foszfor jut bele a talajba 1 hektárnyi részén. Vélhetően Európa többi pontján is hasonló mennyiségek kerülnek a természetbe. Összehasonlításképp: a mezőgazdaság és a fosszilis tüzelőanyagok égetése során Európában évente 5-25 kilogrammnyi nitrogén jut egy hektárra.

A kutatók abban is látják a problémát, hogy gyakran kevés hely áll rendelkezésre a kutyagazdák számára, ahol engedélyezett a kutyák szabad mozgása, ez pedig nyomás alá helyezi a természetvédelmi területeket.

Sokakban felmerülhet a gondolat, hogy a trágya segíti a növények fejlődését a kertekben. Ez igaz, viszont az érintetlen természetben a nitrogén és a foszfor csak bizonyos fajokat segíthet, amelyek aztán kiszoríthatják az értékesebb egyedeket. Számos természetvédelmi területen ezért a gazdálkodás közvetlenül a talaj tápanyagtartalmának a csökkentésére törekszik, hogy növelje a növények és állatok sokféleségét. A talaj tápanyagtartalmának csökkentését például úgy érik el, hogy kaszálás után eltávolítják a földről a szénát.

A kutatók szerint, ha a gazdik a természetben is összeszednék a kutyusuk után az ürüléket, akkor 56 százalékkal csökkentenék a felszabaduló nitrogént és 97 százalékkal a foszfort. A nitrogén azért csökkenne kisebb mértékben, mert az vizelés útján is a földbe kerül.


(SME)