1
Fotó: TASR
Megosztás
Amint arról beszámoltunk, már otthonában lábadozik Miška, akit március elején meglőtt egy kiképzőtiszt a pozsonyi rendőrakadémián. A történtek óta a fiatal lány képtelen járni, és noha az orvosok szkeptikusak, családja nem adja fel a reményt. Az ügyben gyanúsított kiképzőtiszt levelet írt Miška szüleinek, amit most a TV Markíza teljes terjedelmében közölt.
Miška állítólag nem akarta látni a levelet, mint mondja, semmit sem jelent számára az, amit a pedagógus mondani akarna neki.
Vladimír Šeparnev kiképzőtiszt levele Miška szüleinek:
„Elsősorban engedjék meg, hogy teljes szívből elnézést kérjek a szerencsétlen eset miatt. Egész életemben fiatalok tanításával foglalkozom, a pedagógusi szakma az igazi küldetésem és hivatásom. Minden diák, akit tanítok, számomra olyan, mintha a gyerekem lenne. Ezért is nagyobb fájdalom számomra megbékélni a történtekkel.
A szívemben hatalmas fájdalommal élek át minden egyes napot. Imádkozom Michaela egészségéért. Tudom, hogy az időt nem lehet visszafordítani, és biztosan nehéz elfogadni a bocsánatkérést és a megbocsátást.
Nehéz számomra ebben a helyzetben bármit is mondani és írni. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy kifejezzem sajnálatomat és akaratomat, a lányuk, a diákom – ilyen tehetséges, az évfolyam egyik legjobbja – felépülésével kapcsolatban.
Nincs másodperc, amikor ne gondolnék rá. Lélekben hatalmas erőt és energiát küldök neki, imáimban irgalmat kérek, és az egyetlen dolog, amit kívánok, nem magam miatt, hanem az ő kedvéért, hogy minél előbb egészséges legyen.
Nincs örömtelibb, mint az élet ajándéka, és nincs tragikusabb, mint ilyen akaratlanul, tragikusan beavatkozni az életbe. Amennyiben lehetséges, megbocsátást kérek. Természetesen megértem az önök haragját is, mert az teljesen jogos. Vegyék tudomásul, hogy a legrosszabb álmaimban sem tudtam elképzelni, hogy ilyesmi történhet.
Önöknek szentelem a sajnálat és a lehetséges megbocsátás reményének őszinte sorait. Ha bármilyen módon segítségükre lehetek ebben a helyzetben, örülnék minden szavuknak, legyen az dühös vagy akár békítő.
Valószínűleg elbizakodottság ebben a helyzetben az Önök és az én részemről is, ha arra kérném Önöket, hogy tolmácsolják szavaimat a lányuknak. Hihetetlenül és végtelenül sajnálom az egész helyzetet. Üdvözlettel és tisztelettel Önöknek mint szülőknek és a lányuknak,
Vladimír Šeparnev.”
Akárcsak Miška, a szülők sem fogadták el a kiképzőtiszt bocsánatkérését. A történteket a hanyagság csúcsának tartják, és érthetetlen számukra, hogy ez olyasvalakivel történik meg, aki régóta fegyverekkel foglalkozik. Miška több mint egy hónapig volt kórházban, édesapja szerint mindössze 7 százaléknyi esély volt rá, hogy életben marad. Paradox módon épp a gerinccsigolyája mentette meg az életét, amiről lepattant a golyó, mivel az a szíve felé tartott. A lakás nagy részét önerőből alakították át Miška igényeinek megfelelően, de most az intenzív rehabilitációt tartják a legfontosabbnak.