Jövőre 240 órára nőhet, 2024-től pedig 500 óra lehet a minimális adásidő a szlovák köztévében a kisebbségek számára
Kigyomlálták a kisebbségekre hátrányos intézkedések többségét a médiatörvény módosító javaslatából, a kulturális minisztérium képviselői legalábbis elfogadták a Szövetség javaslatainak többségét. Marad a létszámarányos műsoridő lehetőségként, a minimum pedig évi 500 óra lesz 2024-től. A Pátria rádióra nem fog vonatkozni a szlovák zenei kvóta.
Sikerült elhárítania a Szövetségnek a médiatörvény kisebbségekre vonatkozó negatív változásinak többségét, legalábbis a kulturális minisztérium elfogadta javaslataik többségét. Ha a törvényt a kormány és a parlament is ebben a formájában fogadja el, akkor 2024-re csaknem háromszorosára nőhet a kisebbségi nyelvű adásidő a köztévében (RTVS).
A jelenlegi évi mintegy 180-200 óráról 2024-re évi 500-ra emelkedik a sugárzási idő minimális hossza az összes kisebbség számára. A magyar adás hossza jelenleg éves szinten mintegy 100-110 óra. A minimális adásidő fokozatosan emelkedik majd, jövőre 240, 2023-ban pedig 360 óra lesz egy évben.
Emellett pedig megmarad lehetőségként, hogy az adásidő elérje a kisebbségek létszámával arányos hosszúságot, ami a magyar kisebbség esetében a teljes adásidő 8,5 százaléka lenne.
Mózes: nem lesz visszalépés
A médiatörvény módosítási tervezete korlátozta volna a kisebbségi műsorok adásidejét a jelenlegi szabályozáshoz képest, amely már most is azt írja elő, hogy a kisebbség számarányának megfelelő hosszúságú adást kell számukra biztosítani a Szlovák Televízióban. Az új szabályozás ezt a meghatározást törölte volna, és csak egy minimális óraszámot – évi 360 – órát szabott volna meg az RTVS számára.
„A jelenlegi szabályozás azt mondja ki, hogy a kisebbségek országos részarányának megfelelő sugárzási időt kell biztosítania az RTVS-nek. Ugyan a köztévé ezt nem tartja be, de a módosítási javaslat akkor is visszalépés lett volna 11 évvel”
– magyarázta Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke pártja kifogásait az eredeti módosítással szemben. – Marad az a szabályozás, hogy a köztévének a magyarok számának arányában, lehetőség szerint tehát mintegy 8,5 százalékban magyarul kellene sugároznia.” A 8,5 százalék mintegy 1451 óra adásidőt jelentene.
Azt azonban Mózes is tudja, hogy ez még hosszú ideig nem fog megvalósulni. Eredménynek tartja azonban azt is, hogy a minimális adásidőt a tervezett évi 360 óráról évi 500-ra sikerült emelni. „Legalábbis erre kaptunk ígéretet a kulturális államtitkártól” – magyarázta Mózes.
Mennyi lesz a magyar adás?
Őry Péter szerint az 500 óra sem sok, de jóval több mint az eddigi. „Azt is meg kell vizsgálni, hogy ebből mennyi lesz a magyar nyelvű adás sugárzási ideje – magyarázta Őry. – A többi kisebbség számarányához viszonyítva mintegy 70 százaléknyi sugárzási idő járna arányosan.”
Ha ez így lenne, akkor 300 óra magyar nyelvű adást kellene sugároznia a köztévének, ami háromszorosa a jelnlegi mintegy 108 órának.
Szerinte azonban ez azzal járna, hogy a legkisebb részarányú kisebbségek csak havi néhány perces műsoridőt kapnának. „Az a kérdés, hogy ezt hogyan akarják kompenzálni, mert ez nem nagyon elégséges például a német kisebbségnek” – magyarázta Őry.
Ígéret van arra is, hogy lesz rá pénz
Rigó Konrád szerint ígéretet kaptak arra is, hogy a kisebbségi adás költségeit is biztosítani fogja az RTVS.
„A törvénybe bármit beleírhatunk, de ha nincs hozzárendelve megfelelő költségvetés, akkor az csak papíron marad, az állami hivatalok sokszor arra hivatkoznak, hogy nincs rá forrás – magyarázta a Szövetség Híd platformjának a vezetője. – A kulturális minisztérium vállalta, hogy ők ebben megegyeznek az RTVS-szel.”
Azt is elérték, hogy az éves adásidőt napi szintre bontsák. „A munkanapokon napi 120 perc nemzetiségi adásidőt fog garantálni a törvény 2024-től” – mondta Rigó.
Alakulhatnak regionális magyar tévéadók
Nagy előrelépésnek tartja azt is, hogy a helyi és lokális tévéadók szabadon működhetnek a kisebbségek nyelvén is, vagyis a műsorokat nem kell majd sem feliratozniuk.
„Javaslatunk szerint a Szlovákiában honos 13 kisebbség nyelvén lehet majd működtetni helyi, regionális tévé- és rádióadókat – magyarázta Rigó. – Eddig csak az uniós nyelveken lehetett, ami a magyar kisebbség számára kiskaput jelentette, de nagyon bonyolult volt az engedélyezési folyamat.”
A következő eredmény, hogy sikerült a kötelező szlovák szenei kvóta alól „felmentést” szerezni a Pátria rádió számára. „Azt ugyan nem sikerült elérni, hogy a kisebbségi nyelvű zenét is beszámítsák a kötelező kvótába, de azt igen, hogy a Pátria rádióra nem vonatkozik majd a kötelező szlovák és szlovákiai zenei kvóta” – mondta Rigó.
A médiatörvény tervezetének most fejeződik be a tárcaközi egyeztetése, ezt követően kerül a kormány, majd a parlament elé. Annak már kicsi az esélye, hogy még idén elfogadja a törvényhozás, ezért könnyen lehet, hogy minden határidő egy évet csúszni fog.
- lpj-
