Ivan Korčok Orbán Viktornak: nem lesz uniós pénz jogállami feltételek nélkül, de elég, ha nem lopnak

Fotók: TASR, MTI, Paraméter

Ugyanazt üzente csütörtökön Budapestnek Ivan Korčok külügyminiszter, amit korábban már Mária Kolíková igazságügy-miniszter is elmondott magyar kollégájának, Varga Juditnak: Szlovákia tudja, hogy mi a jogállam, és fontosnak tartja azt, a jogállami feltételek betartása nélkül pedig nem jár uniós támogatás.

A külügyminiszter tegnap külön sajtótájékoztatón ismertette az Európai Unió 2021-2027-es költségvetése és az Újjáépítési Alap elfogadása körül kialakult helyzetet a magyar és a lengyel vétót követően. Hétfőn Magyarország és Lengyelország a nagyköveti szintű uniós tárgyaláson megvétózta az uniós költségvetési csomagot a forrásoknak a jogállami alapelvekhez való tervezett kötése miatt.

A helyzet komoly

A költségvetés és az újjáépítési alap célja, hogy olyan ösztönzést, támogatást biztosítson az unió gazdaságának, hogy minél inkább csökkenjen a válság hatása a lakosságra, figyelmeztetett Korčok azzal összefüggésben, hogy Lengyelország és Magyarország a vétóval éppen ezt a mintegy 1850 milliárd eurós – 1100 milliárdos költségvetés, 750 milliárd Újjáépítési Alap milliárd – pénzügyi csomagot ejtette csapdába.

„A helyzet tényleg nagyon komoly, fenyeget, hogy költségvetési provizóriummal indítjuk a következő hét évet, és halasztódik az Újjáépítési Alap forrásainak a merítése is” – jelentette ki Korčok. – Szlovákia érdeke, hogy ezek a támogatások megérkezzenek.”

Magyarország és Lengyelország azért vétózta meg az Európai Tanács és az Európai Parlament között született kompromisszumot, mert az a költségvetés és az alap forrásaihoz való hozzáférés feltételéül szabta a jogállami alapfeltételek teljesítését. Ez nem tetszett Lengyelországnak és Magyarországnak. „Még nem fejeződtek be a tárgyalások, látok esélyt a megegyezésre, de egyre kevesebb az idő" – jelentette ki a külügyminiszter.

„ Ez a mi most van, ez tényleg kompromisszum”

A labda most Korčok szerint Orbán térfelén pattog, a miniszter nem merte megjósolni, hogy születik-e megállapodás a decemberi uniós csúcstalálkozóig.

„Ezt a kérdést Budapestnek kell feltenni – válaszolta a Paraméter kérdésére a szlovák külügyminiszter.

– A kártyák az asztalon vannak, olyan kompromisszum kell, ami elfogadható lesz mind a 27 tagállamnak. Én tegnap Prágában tárgyaltam, határozottan állíthatom, hogyha az, amit a jogállami feltételekként most bemutattam, a kosárba kerül, és nem lesz olyan közvetlen mechanizmus, amely az uniós pénzek merítését a jogállami feltételekhez köti, az nem reális út. És nemcsak a 27 országgal kell megegyezni, hanem az Európai Parlamenttel is, és itt most kijelenthetem, hogy az EP már eddig is sokat engedett a kompromisszum érdekében. Az, amit a német elnökség elért, az jelentősen eltér az eredeti elképzelésektől. Ez a mi most van, ez tényleg kompromisszum.”

Jogállami feltételek: elég, ha nem lopnak

Azt is elmagyarázta, hogy az uniós támogatásokat milyen jogállamisági feltételekhez kötik, mert szerinte az utóbbi időben elhangzott kijelentések sok mindent összezavartak, sok a félreértés akörül, hogy mit akar elvárni az unió azoktól, akik hozzá akarnak jutni a közös pénzhez.

A költségvetésről kialkudott kompromisszum szerint a támogatás előfeltétele

a független igazságszolgáltatás és a hatékony jogvédelem.

Ezzel szemben nem engedhetőek meg

a nyilvános szervek jogellenes és törvénytelen döntései, a nem működő pénzügyi ellenőrzés és audit, és elfogadhatatlan az is, ha az állam nem vizsgálja ki hatékonyan a pénzügyi csalásokat és adócsalásokat, valamint a korrupciót, és nem követeli vissza a jogtalanul kifizetett támogatásokat.

„Ezek azok a feltételek, amelyekről annyit hallunk, és amelyeket ideológiaként, sokan egyfajta ostorként mutatnak be, amivel a tagállamokat kényszerítik” - mondta Korčok.

Nem feltétel sem a melegházasság, sem a menekültek befogadása

Korčok arról is beszélt, hogy a kompromisszum mit nem tartalmaz, pedig egyes tagállamok képviselői gyakran ezeket is emlegetik.

„Sokszor halljuk, hogy a kultúr-etikai kérdések is a feltételek között szerepelnek, ezekről azonban nincs egy szó sem a feltételek között, és végképp nem szerepel köztük a migráció kérdése sem” – jelentette ki a miniszter.

Korčok mutatja, mi nem lesz a jogállami feltételek között (Fotó: Paraméter)

„Mintha a szlovák kormányprogramból lenne”

A külügyminiszter szerint jogállami feltételek olyanok, mintha a szlovák kormány programjából másolták volna ki. „Nem tudok semmilyen racionális érvet találni arra, hogy ezek a feltételek miért okoznának problémát. Ezek a saját feltételeink, nem Brüsszel feltételei” – jelentette ki Korčok.

Szlovákia számára a jogállam az unió alapja

Korčok a napokban tárgyalni fog a lengyel és a magyar partnerével is. „Természetesnek tartom, hogy kommunikálunk, ma, holnap megpróbálok beszélni magyarországi és lengyelországi kollégáimmal anélkül, hogy bármilyen nyomást gyakorolnék. Igyekszem majd megmagyarázni nekik, hogy most hatalmas lehetőség áll előttünk, és Szlovákia számára a jogállam az Európai Unió alapját képezi, ez valami olyan, amit nem oszthat meg minket, ez az, ami összeköt bennünket. Az Európai Unió mindenekelőtt a jog uniója” - jelentette ki Korčok.

A V4 látott már ilyet

Szlovákia nem száll ki a visegrádi együttműködésből akkor sem, ha sokan ezt a csoportpsulást Magyarország és Lengyelország érdekszférájának tartják. Korčok újra a kormányprogrammal érvelt. „Szlovákia továbbra is a V4-ek szoros együttműködésére törekszik úgy, hogy az segítse Szlovákia érdekeinek megvalósítását, és támogassa az összeurópai megoldásokat” - idézte a kormányprogramot a miniszter. Szerinte a jogállami elveknek való megfelelés Szlovákia érdeke is. „A V4 ezen nem esik szét, ilyen helyzetet már sokszor átéltünk” - jelentette ki a külügyminiszter. – A V4-eknek sokszor közös az álláspontjuk, de nem mindig és nem mindenben értenek egyet.”

Csütörtökön a visegrádi országok miniszterelnökei videókonferencián egyeztettek az EU-csúcs előtt. Az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői is csütörtökön tartanak videokonferenciát, melynek fő témája a koronavírus-járvány elleni küzdelem.

Orbán újra migránsozik

Orbán Viktor és a magyar kormány más képviselői általában úgy állítják be a jogállami feltételeket, mintha az unió valami új dolgot akarna rákényszeríteni a tagállamokra, pedig a jogállam alapelveinek betartását az unióba lépéskor vállalta minden állam.

Orbán most újra előhúzta a „migránskártyát” is. Szerdai nyilatkozatában azt állította, hogy Brüsszelben csak azt az országot tekintik jogállamnak, aki „beengedi a migránsokat”. Állítása szerint a jelenlegi javaslat elfogadása után nem lenne akadálya annak, hogy a tagországoknak járó pénzeket a bevándorlás támogatásához kössék, a migrációt ellenző országokat pedig költségvetési eszközökkel megzsarolhatnák.

„Az elmúlt évek bevándorlási vitái során a jogállamra hivatkozás jogi helyett politikai és ideológiai eszközzé vált. Objektív kritériumok hiányában és a jogorvoslat lehetősége nélkül erre tagállamot büntető eljárást alapozni nem lehet” – erősítette meg szerdán az elutasító magyar álláspontot Orbán.

Szlovákiában sem menő a „migránssimogatás”

A migráció kérdése a szlovák politikusok körében is érzékeny téma, jelenleg egyetlen párt sincs a parlamentben, amely bármilyen menekültkvótát elfogadhatónak tart. Vélhetően ez is motiválta Korčok sajtótájékoztatóját, amin megüzente, hogy a jogállamnak most köze sincs a menekültek elhelyezéséhez.

Lengyelország a szejmmel erősít

Megszavazta csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm az Európai Unió költségvetési csomagjáról szóló, az uniós tárgyalások során a varsói kormány álláspontját támogató határozatot, tájékoztatott csütörtökön este az MTI. A 460 fős szejmben a 236, nagyrészt kormánypárti képviselő által jóváhagyott határozatban felhívják az uniós szerveket és a tagállamokat a költségvetési tárgyalások felújítására, az alapszerződésekkel, valamint az Európai Tanács júliusi záró következtetéseivel összhangban lévő megállapodás elérésére.

Lajos P. János