Górcső alatt a megcsalás Dunaszerdahelyen: "Aki egyszer megcsalt, megteszi másodszor is"

A L’élek Pont szervezésében Én + Te = Mi? címmel tartottak beszélgetőestet tegnap a dunaszerdahelyi Buena kávézóban. Ágh Dávid és Molnár Frida pszichológusok elemezték a párkapcsolatokban oly sokszor felmerülő hűtlenséget. Ebben Štefkovič Patasi Ágnes volt a segítségükre, aki magára vállalta a moderátor szerepét.

Górcső alatt a megcsalás Dunaszerdahelyen: "Aki egyszer megcsalt, megteszi másodszor is"
Fotók: Cséfalvay Á. András - További felvételekért kattints!

Nagyon sok pszichológiai folyamat sűrűsödik bele a hűtlenség témájába, kezdte Ágh Dávid. Tapasztalatai alapján, nincs egyforma definíció erre, mindenki mást tart hűtlenségnek. Bár sokat beszélünk róla, még mindig érezhető benne egy erős tabu jelleg. Molnár Frida titkos viszonyként fogalmazta meg, melyet a párkapcsolatban lévő egyik fél kezdeményez egy kívülálló, harmadik féllel, melynek mindig van szexuális tartalma, s érzelmi vonzódása.

„A hűtlenség sosem az égből pottyan, mindig vannak észrevehető jelei. Sajnos olykor a boldog párkapcsolatban is előfordul e jelenség, nem feltétlenül csak a rosszul működőben. A negatív bélyeget levenném erről a dologról, ugyanis néha pozitív hozadékai vannak. Nagyon sok önismeretet tud hozni, illetve személyiségfejlődéshez vezethet” – fejtette ki Dávid.

Molnár Frida szerint sok esetben nem a párkapcsolati probléma okozza a megcsalást, csupán az, hogy a megszokottból izgalmasabb kilépni kicsit valami másba, valami újba, amit egy harmadik fél tud adni. Dávid azzal folytatta, hogy ha megtörténik és kiderül egy megcsalás, az a másik félben két gondolatmenetet indít el: az egyik, hogy valami baj van a párkapcsolatukkal, a másik pedig, hogy személyesen vele van baj. „A kívülállók sokszor egyfajta lelki betegséggel magyarázzák e történést. Azonban azt gondolom, ez nem helyes, hiszen nem lehet annyi lelki beteg, mint amennyi a hűtlen ember. Olyan korban élünk, amikor nagyon könnyű megcsalni valakit, ugyanakkor ebben a digitális világban sok esetre fény derül” –folytatta. Elmondta továbbá, a párhuzamosan folytatott kapcsolat titok része mindig ad egy kis fűszert az egésznek, amely a hosszú ideje tartó párkapcsolatban az idő múlásával könnyen elsorvad.

Naponta látjuk egymást minden élethelyzetben, így kócosan, betegen, az ágyból kimászva. Ezek a jelenségek a párhuzamosan folytatott viszonyban nincsenek meg. E helyzetekben inkább a vágyat, mintsem a szexualitást keressük, ugyanis a vágy egy hosszan tartó kapcsolatban idővel csökken.

Az est folyamán szó esett ezek evolúciós hátteréről, melynek férfi vonatkozásairól Dávid beszélt, míg a női oldalát Frida közelítette meg. A férfi evolúciós kódja, hogy a génállományát minél szélesebb körben szét szeretné szórni. Ez vezethet ahhoz, hogy minél több nőt szeretnének megszerezni, s gyakorta hűtlenebbek. Ezen túl kulturális háttere is van az egésznek, hiszen a régi időkben a férfiaknak úgymond szabad volt megcsalni a feleségüket. A nők ezzel szemben azok a lények, akik kivárják a lehető legjobb lehetőséget. Frida elmondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy míg a férfiak a szexuális kielégülésre vágynak, addig a nők inkább az érzelmi kötődést keresik a titkos kapcsolatban. Megemlítette továbbá a kulturális hátteret, mely anno életre szóló szövetségként tekintett a házasságra, melyből a nő nem léphetett ki. Mára ez, mint sok minden más, megváltozott.

Nem egy életre, inkább csak egy időre választunk magunknak párt. Akár több komoly kapcsolatunk is lehet az életünk során.

A megcsalás a férfiaknál és a nőknél más-más kérdéseket vet fel. Amint kiderül a hűtlenség, a férfi azonnal afelől érdeklődik, hogy az a másik rivális jobb-e, mint ő, a genetikai állománya erősebb-e. Ezzel szemben a nő az érzelmi oldalát fogja meg, miszerint a párja szereti-e a felbukkanó harmadik felet.

A pszichológusok elmondták, régen nem voltak annyira romantikus jellegűek a házasságok, mint ma. Napjainkban a kapcsolataink nagyrészt befolyásolják az önértékelésünket, így mondhatni sokkal nagyobb fájdalmat, adott esetben akár traumát is okozhat egy válás.

„Míg régen azért csaltunk meg valakit, mert szerelmet, boldogságot kerestünk a párhuzamos kapcsolatban, addig ma ez nem mindig erről szól. Beférkőzik az agyunkba annak a gondolata, hogy vajon lehet-e még jobb, lehetünk-e még boldogabbak. Ezek aztán húzóerővé válnak a hűtlenségben” – tette hozzá Ágh Dávid.

Dávidtól továbbá megtudtuk, a hűtlenség hátterében sok esetben valamiféle veszteség áll, egy jó barát halála, aki túl korán halt meg, szülő, vagy épp a munkahely elvesztése. Ilyenkor a hűtlenség egyfajta vitalitáskeresés, a párok sokszor jellemzik pezsdítőnek és újszerűnek a titkos viszonyukat. Frida ehhez hozzáfűzte, a megcsalás a be nem teljesedett vágyaink pótlása is lehet, ugyanis sokszor vágyunk több törődésre, odafigyelésre és megértésre, mint amennyit a párunktól kapunk.

A téma kapcsán felmerült a kötődés fogalma is, a szakemberek kifejtették ennek típusait: elkerülő, biztonságosan kötődő, ambivalens, dezorganizált. Dávid egy kísérletet említett. „Egy gyermeket és édesanyját egy szobába tereltek, majd később csatlakozott hozzájuk egy idegen, egy idő után pedig az anyuka kiment onnét. Ekkor a gyermek viselkedését figyelték, illetve azt, hogyan kezeli az anya visszatérését.”

A biztonságosan kötődő gyermek anyja jelenlétében bátran indul el felfedezni a szobában található játékokat, míg az anya távozásakor a nyugtalanság jeleit mutatja és az anya visszatéréséig nem is talál vigaszt, sem a játékokban, sem az idegen személy társaságában. A kötődési rendszer az ilyen esetekben jól működik, a biztonságosan kötődő gyermek a számára veszélyes helyzetben édesanyját hívja.
 
A gyermekek egy része az anya távozásakor nem reagál arra, és az idegen személy jelenlétére sem, de nem vesz tudomást az anya visszatéréséről sem. Az így viselkedő gyermekeket elkerülő kötődés jellemzi, ami nem azt jelenti, hogy a kötődési rendszer egyáltalán nem működik, és alapvetően hiányzik az a kötelék, mely az anyához fűzné gyermekét. A kötődés működik, csak az elkerülő kötődéssel jellemezhető gyermekek egy éves korukra megtanulják nem kimutatni érzelmeiket.
 
Az ambivalensen kötődő gyermek már az anya jelenlétében felfokozott érzelmi reakciót mutat, melyet nehéz lecsillapítani. Nyugtalan, nem merül el semmilyen tevékenységben. Az anya távozása teljesen kiborítja, de a visszatérése is alig-alig tudja megnyugtatni, egyszerre kapaszkodik az anyába, illetve tolja el magától.
 
A dezorganizált kötődés súlyosabb tüneteket produkál. Ezek a gyermekek sokszor menekülnek az anya elől, vagy teljesen váratlan helyzetekben lemerevednek, autoagresszív cselekedetet hajtanak végre. Ezeknek a gyermekeknek az anya egyszerre a félelem és a megnyugvás forrása, és ez az ellentmondás vezet a kötődési rendszer széteséséhez. 

A biztonságosan kötődő felnőttek párkapcsolatára jellemző, hogy hosszabb ideig tartanak, s jól működnek. Az elkerülő kötődésű emberek is képesek tartós kapcsolatban élni, de többnyire hosszútávon nem boldogok abban a helyzetben, magyarázta Dávid, majd hangsúlyozta, a kötődési mintázat tudattalan, nehéz rá tudatosan hatni.

Molnár Frida tapasztalatai alapján egy megcsalt kapcsolatban, a hűtlenség kiderülése után többnyire csak az egyik fél szeretné megmenteni azt a kapcsolatot. „A terápiákra általában a nők érkeznek megmentési szándékkal, a férfiak pedig beletörődésből tartanak velük.”

Ágh Dávid elmondta, ha egy megcsalást megélő pár úgy határoz, szeretnék megmenteni és helyrehozni kapcsolatukat, el kell fogadniuk azt a tényt, hogy annak, ami addig volt, a köztük lévő kapcsolat azelőtti formájának vége szakad. Motiváltnak kell lenniük ezekre az alapokra egy új párkapcsolatot, házasságot építeni.

A megcsalás után jellemző az úgynevezett hasítás, amikor a másikat vagy csak feketének, vagy csak fehérnek látjuk. Minden pozitívum, amit odáig észleltünk a másikban, egyszeriben semmissé válik, s megmarad egy nagyon negatív kép. Frida kiemelte, talán a legnehezebb ezen túllépni.

Bár egyén- és személyiségfüggő, a statisztikák sajnos azt mutatják, aki egyszer félrelépett, az megteszi másodszor is.

A hűtlenséggel járó bizalomvesztés, sok esetben általánosítást hoz magával, derült ki Dávid szavaiból. „Ha nem tartjuk meg az érintett kapcsolatunkat, a későbbiekre rányomhatja bélyegét egyfajta általánosítás, miszerint például a nők kijelentik: minden férfi egy tetű. Ez az elménk egy védekező működése, melyet feladatunk lefaragni.”

A téma széles körű elemzése után, az előadók lehetőséget biztosítottak a jelenlévők számára, hogy feltegyék kérdéseiket, esetleg témaötleteket hozzanak fel, melyek akár egy következő beszélgetős est alapjául is szolgálhatnak.

(SzC)