František Šebej: Kína mentőövet dobott Oroszországnak, de közben fokozatosan a vazallusává is teszi – Interjú

Fotó: TASR

A hét elején három napos hivatalos látogatást tett Moszkvában Hszi Csin-ping kínai elnök. Mit tudunk leszűrni a találkozó tényleges eredményeiről a hivatalos tájékoztatásokból?

A hivatalos tájékoztatásból nem tudjuk meg, hogy a hosszú, több órás megbeszélések során miben egyeztek meg. Egy biztosnak látszik: valószínűleg megegyeztek a kölcsönös kereskedelem kérdéseiben.

A találkozó másik eredménye Putyin számára szimbolikus: a Hszi Csin-pinggel való tárgyalás megerősítette, hogy Oroszország nincs teljesen elszigetelve a világban, vannak még országok, van még egy nagyhatalom, amely elfogadják őt tárgyalópartnernek.

A világ legnagyobb részének szemében ugyanis Oroszország egy pária.

Ez a találkozó azt is jelenti, hogy Kína hivatalosan is Oroszország pártjára állt az orosz-ukrán háborúban?

Úgy vélem, hogy bizonyos mértékben igen, kiállt Oroszország mellett. De csak annyira, amennyire ez Kína számára előnyös, és elsősorban kereskedelmi szempontból. Oroszország a háborúval belekényszerítette magát egy olyan helyzetbe, amikor kénytelen jelentős árengedménnyel kőolajat és földgázt szállítani Kínának. Sokkal olcsóbban adja, mint ahogyan azt Európába szállította, és Kína számára rendkívül előnyös, hogy olcsóbban jut hozzá ezekhez a nyersanyagokhoz. Természetesen Putyin számára sokkal jobb lenne – nemcsak gazdasági szempontból –, ha a háborút egyáltalán el sem kezdte volna, mivel sokkal magasabb áron adhatná el az energiahordozóit a világpiacon. Most ezt nem teheti meg, ezért pénzszűkében van, Kína viszont mentőövet dobott neki azzal, hogy megveszi az Európában eladhatatlan kőolaját. Az olajembargót ugyanis azért vetette ki az EU Oroszországra, hogy ne tudja finanszírozni az Ukrajna elleni háborúját. Kínai segítséggel, kínai pénzen azonban így gazdaságilag túl tudja élni a szankciókat.

De Kína feltételezhetően egy másik területen is segítheti Oroszországot: mikrocsipeket szállíthat neki.

Oroszországnak ugyanis a technológiailag fejlettebb fegyverek, fegyverrendszerek gyártásához szüksége van olyan alkatrészekre, amelyeket eredetileg a fejlett Nyugattól vett meg. Ezeket maga nem tudja előállítani, és a szankciók miatt most nem tudja megvásárolni a nyugati államoktól. Kína – legalábbis részben – ebben is helyettesítheti a Nyugatot.

František Šebej (Fotó: TASR)

Oroszország ebben a tekintetben teljes mértékben támaszkodhat Kínára?

Hogy milyen mértékben támaszkodhat, az kérdéses, de úgy látszik, abban megegyeztek, hogy bizonyos alkatrészeket Kína szállítani fog. Az is kérdés azonban, hogy ezek mennyire tudják teljes értékűen helyettesíteni a korábban Nyugaton beszerzett érzékeny technológiákat. Valószínűleg teljes mértékben nem, de Oroszország ezzel is elégedett.

Putyin feltehetően fegyvereket is vásárolt volna Kínától. Ebbe belement Hszi Csin-ping?

Biztosan kellenének Putyinnak a kínai fegyverek, de úgy vélem, hogy erre Kína nem szánta el magát, Hszi Csin-ping ezt most nem ígérte meg Putyinnak. Vagyis kínai fegyverrendszereket, muníciót továbbra sem kap majd Oroszország. Legalábbis egyelőre nem, meglátjuk, mi lesz később.

Elégedett lehet Putyin a megbeszélés eredményeivel?

Ennél többre nem számíthatott, kénytelen ennyivel beérni. De tudnia kell, hogy Kína semmit sem fog ingyen adni.

Hszi Csin-ping teljesen cinikus módon élt a kínálkozó lehetőséggel, és ezzel Oroszország függő, szinte vazallusi szerepbe kerül Kínával szemben.

A találkozó elején a kínai elnök jó barátjának nevezte Putyint. Tényleg ilyen jó barátok, ilyen jó a viszony a két pország között vagy ez csak egy kínai udvariassági formula?

Ez csak egy buta álca a nyilvánosság számára, mint amikor Putyin kijelentette, hogy Kim Dzsong Un, a koreai diktátor az ő legújabb és legjobb barátja. Ezek butaságok, a diktátorok sohasem barátai egymásnak.

Néhány héttel a találkozó előtt Kína nyilvánosságra hozta 12 pontos béketervét. Ebben történt előrelépés? Mennyire gondolta azt komolyan Kína?

Azt sajnos nem tudhatjuk, hogy ők pontosan miről tárgyalhattak, a béketervről azonban nehezen.

Az úgynevezett kínai béketerv ugyanis csak egy gesztus, amivel azt akarják megmutatni a világnak, hogy Kína egy nagyhatalom, el tudja játszani világ egyik vezető hatalmának szerepét, még béketervet is előterjeszthet.

Tudjuk azonban, hogy ez nem reális béketerv, mert jelenleg az egyik harcoló fél sem akar a békéről tárgyalni. Milyen béketervre, milyen békére gondolhat Putyin, aki egy pillanatra sem áll le a szomszéd ország bombázásával, gyilkolja a civileket, lövi a civil célpontokat? Milyen béketervet kínálhat Ukrajnának? Az ukránok számára az egyetlen értelmes béketerv az lenne, hogy Putyin húzzon el Ukrajnából.

Említette, hogy Oroszország Kína vazallusává válik. Ez mit jelent?

Nem teljesen a vazallusává, de erős függő viszonyba kerül. Tudatosítani kell, hogy Kína és Oroszország nem egy szinten álló nagyhatalmak, hiába próbálja ezt Putyin így beállítani.

Kína évről-évre dominánsabb, meghatározóbb a két ország közti kapcsolatban, az egyenlőség szinte semmilyen szempontból nem igaz: sem gazdaságilag nem egyenlők, sem a lakosságot tekintve, sem a technológiai fejlettséget.

Talán csak az atomfegyverek birtoklása tekintetében egyenértékűek, de már katonailag sincsenek azonos szinten.

Kína az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban elsősorban az USA-t támadja, az USA felelősségét boncolgatja. Ezzel szintén az orosz álláspontot erősíti, hiszen Putyin folyamatosan azt hangoztatja, hogy nem Ukrajnával, hanem a Nyugattal, elsősorban az USA-val harcol. A gazdasági előnyök mellett miért éri meg Kínának az orosz álláspont támogatása ezen a területen is?

Kína a gazdasági előnyök mellett elsősorban azért segíti Oroszországot, mert előnyösnek tartja, hogy arra az oldalra állhat, ami szemben áll az USA-val. Kína számára ebből a szempontból nem is annyira az Oroszországgal való jó viszony a fontos, mint inkább az USA-val folytatott küzdelem a világ vezető hatalmának pozíciójáért. Kína számára az USA az ellenfél, nem pedig Ukrajna vagy Oroszország.

Segíthet Oroszországnak ez a látogatás abban, hogy megfordítsa a háború menetét, és a maga javára döntse el?

Egészen biztosan nem. Ez a találkozó semmilyen drámai változást nem hozhat ebben a háborúban.

Milyen hatással lehet ránk itt, Közép-Európában, hogy Oroszország egyre szorosabban kapcsolódik Kínához? Kell ettől tartanunk?

A második kérdésre mindenképpen igen a válasz, nekünk itt Közép-Európában minden okunk megvan arra, hogy tartsunk az orosz imperializmus visszatérésétől.

Ha Oroszország sikeres lenne Ukrajnában, akkor mi lennénk a következők, az oroszok ezt nem is titkolják. És ha erre Kínával szövetségben kerülne sor, az még rosszabb lenne nekünk.

Természetesen ez minket arra kell, hogy kényszerítsen, hogy még óvatosabbak legyünk Kínával kapcsolatban, kerülni kell a technológiai függést, óvatosan kell bánni a technológia-behozatallal. A kínai monopólium bármilyen területen, bármilyen technológia esetében nem jósol semmi jót, mert Kína biztosan visszaélne ezzel a helyzettel.

Azonban Kína és Oroszország kapcsolatai sem voltak túl szorosak, még a legutóbbi időszakban sem, korábban pedig akár ellenségesnek is lehetett őket tartani. Ez most tartósan megváltozik?

A kapcsolatuk biztosan javul majd, legalábbis bizonyos területeken, például a már említett kereskedelemben, a kőolaj és a földgáz szállítások esetében. Ezt Kína nagyon ki fogja használni. Azonban ezt nem nevezném nagyon szívélyes és barátságos viszonynak.

Kínának vannak rendezetlen számlái Oroszországgal, nagy területei ugyanis jelenleg Oroszország határain belül vannak, amelyeket még a 19. század közepén szerzett meg.

A Távol-Keleten fekvő, az Usszuri folyón túli területekről beszélünk vagy említhetem Szahalin szigetét. Ezek 140 évvel ezelőtt még kínai területek voltak. Igaz, jelenleg Kínának nincsenek területi követelései Oroszországgal szemben, de azokkal a területeken szemben, amelyeket Oroszország nem képes benépesíteni, ahol nem tudja megtartani a lakosságát, a túlnépesedett Kína előbb-utóbb valamilyen formában igényt támaszthat. Vagy kereskedelmi vagy más formában. Már ma is vannak olyan városok Oroszországban, ahol sok a kínai betelepülő, ahol már a közigazgatásban is megjelentek a kínaiak, vannak polgármestereik, helyi képviselőik. Kína fokozatos, elsősorban gazdasági behatolása Oroszországba már ma is jól látható.

Amikor a kínai elnök Moszkvában járt, a japán miniszterelnök Ukrajnába látogatott. Ön szerint ez véletlen egybeesés vagy volt ennek valamilyen üzenete?

Szerintem a két találkozó nem volt semmilyen összefüggésben. Kisida Fumio kijevi látogatásával kifejezte egyértelmű támogatását Ukrajnának, de nem volt köze a kínai-orosz találkozóhoz.

Azt elképzelhetőnek tartja, hogy valamikor a közeljövőben lesz hasonló szintű ukrán-kínai találkozó is, akár Ukrajnában, akár Kínában?

Ez szerintem teljesen kizárható, legalábbis a jelenlegi helyzetben, mert nincs semmilyen oka annak, hogy ez létrejöjjön.

Nem tudom, hogy a kínai elnököt szívesen látnák-e Ukrajnában, látva, hogy hogyan viselkedett Putyinnal, és azt sem, tudom elképzelni, hogy lenne-e hajlandóság kínai részről egy ukrán-kínai találkozóra.

Az ukrán félnek egészen biztosan nem állna érdekében egy ilyen találkozó.

Lajos P. János