Egy asztrofotós csodás felvételeket készített a Napról - sikerült lefényképeznie egy fénylő "vízesést" (FOTÓK)
- Bulvár
1
-illusztráció- (Fotó: Pixabay)
Megosztás
Egy asztrofotós a Nap felszíne fölé emelkedő 100 ezer kilométer magas fátylat örökített meg. Csillagunk tevékenységének csúcsa, a napmaximum felé tart, ami azt jelenti, hogy felületén lenyűgöző képződmények alakulhatnak ki, amelyek nem láthatók szabad szemmel - írja az Obkec.
A felvétel nagyon látványos és egyedi. A plazmafüggöny 100 ezer kilométerrel emelkedik a Nap felszíne fölé, ami több mint a negyede a Föld és a Hold távolságának – írja az IFLScience.
Ezek a képződmények a 60 és 70 szélességi fok között helyezkednek el a Nap mindkét féltekéjén, és a sarki régiókba is kiterjedhetnek. Mágneses mezők alakítják őket, mert ezekben a képződményekben a plazma mágneses erővonalak mentén vízesésként áramlik vissza a Napba.
"A Nap fotózása mindig nagyon izgalmas számomra. Minden nap lenyűgöznek a napfelszín változó részletei, a napfoltok mozgása vagy a hirtelen felvillanások az aktív területeken"
– tette hozzá Poupeau.
Egy ilyen fénykép elkészítése nem egyszerű, és sok türelmet igényel.
Obkec/para
Eduard Schaberger Poupeau asztrofotós a legerősebb távcsövével készítette a fotót.
"Elhatároztam, hogy jó felvételt készítek. Gyorsan felállítottam a felszerelésemet a hátsó udvarban, és a legerősebb távcsöveket használtam, hogy a lehető legjobb képet kapjam"
– magyarázta.
"A laptopomon több száz plazmaszálat láttam lefutni egy 100 ezer kilométer magas falon. Amikor megláttam, elakadt a szavam. Körülbelül két órát töltöttem fényképezéssel, próbáltam megörökíteni a legnagyobb légköri stabilitás pillanatait a legjobb eredmény elérése érdekében"
– tette hozzá.
A szoláris kiemelkedések ezen altípusa meglehetősen gyakori a Napon. Ezek a fotoszférától az űrig és visszafelé nyúlnak. Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy szinte statikusak, de a japán Hinode űrszonda 15 évvel ezelőtti megfigyelései bebizonyították, hogy ngayon is aktívak.
Ezek a képződmények a 60 és 70 szélességi fok között helyezkednek el a Nap mindkét féltekéjén, és a sarki régiókba is kiterjedhetnek. Mágneses mezők alakítják őket, mert ezekben a képződményekben a plazma mágneses erővonalak mentén vízesésként áramlik vissza a Napba.
"A Nap fotózása mindig nagyon izgalmas számomra. Minden nap lenyűgöznek a napfelszín változó részletei, a napfoltok mozgása vagy a hirtelen felvillanások az aktív területeken"
– tette hozzá Poupeau.
Egy ilyen fénykép elkészítése nem egyszerű, és sok türelmet igényel.
Obkec/para