Dunaszerdahelyen felmentették a madármérgezésekkel hírbe hozott balonyi vadászgazdát
Hétfőn ítéletet hirdettek a balonyi Cs. M. ügyében a Dunaszerdahelyi Járásbíróságon, felmentve őt a rendkívüli kockázattal járó vegyi anyag birtoklása ügyében. A karbofuránt tartalmazó anyagot, ugye, édesanyja garázsában találták meg három és fél évvel ezelőtt, de a bíró szerint nem bizonyítható, hogy azt a vádlott szerezte be...
Abban az időben találtak mérgezés útján elpusztult védett madarakat, egerészölyveket, valamint karbofuránnal megmérgezett csalétket, sertéstüdőt is a balonyi vadászszervezet körzetében. Elterjedt vélemény az állatvédők körében, hogy országszerte bizonyos vadászok ilyen módon próbálják elérni, hogy az apróvadállomány magasabb maradjon a körzetükben. Ha fogy a ragadozó madár, kevesebb kisvadat ejtenek el - a képlet, ugye, egyszerű, legalábbis szerintük.
A rendőrség orvvadászat ügyében indított eljárást, a rendőrségi nyomozás pedig az ügyben 2015 májusára odáig jutott, hogy 12,4 kg karbofuránt tartalmazó anyagot foglaltak le a balonyi vadászszervezet vadászgazdájánál, az 58 éves balonyi vadászgazda, Cs. M. édesanyja házának garázsában. A karbofurán már akkor is mintegy nyolc éve tiltottnak számított egy európai határozat alapján.
Mivel a veszélyes anyag lefoglalása, illetve a madármérgezések jogilag közvetlenül nem köthetők össze, így a nyomozás két szálon futott tovább. Cs. M.-et pedig rendkívüli kockázattal járó vegyi anyag birtoklásával gyanúsították meg, majd idén októberig tartott, míg ugyanebben az ügyben sikerült bíróság elé állítani.
Az október 23-i tárgyaláson a vád és a védelem is felsorakoztatott több tanút, akik vallomása a madármérgezések mikéntjébe és hátterébe, illetve a balonyi vadászszervezeten belüli viszonyokba, tettlegességig fajuló konfliktusokba engedtek betekintést.
Megszólalt többek között a vadászszervezet korábbi pénztárnoka, onnét kizárt vadász és fel sem vett tagjelölt. Köztük volt többek között egy bizonyos O. V. is, aki saját bevallása szerint 2011-ben közvetlenül is részt vett a mérgezett csalétkek kihelyezésében. „Cs. M. szólt, hogy ráérek-e, majd elvitt magával. N. K. hozta a belsőséget a méreggel együtt, valamint egy kampót, hogy ne kézzel fogjuk meg.... Azután odamentünk a területre, N. K. pedig egy ponton leszórta a belet, rá a mérget. 200 méterre onnan megint. Megmutatták, hogy kell, a terület végén pedig Cs. M. megvárt. Utána odaadták a maradék mérget, és azt mondták, hogy ha lesz valamilyen belsőségem, akkor szórjam ki. Ha meg elfogy az anyag, szóljak és ad még” – írta le októberben. O. V. a nála maradt anyagot 2015 áprilisában adta le a rendőrségen. Az első tárgyaláson elhangzott részletekről, a többi tanú vallomásáról részletesebben ITT olvashatnak.
A következő tárgyalást november végére írták ki, de az egyik ülnök megbetegedése miatt az elmaradt. December 17-én, hétfőn pedig a benyújtott írásos bizonyítékok és dokumentumok felolvasása zajlott, majd következhettek is a záróbeszédek.
A vádat képviselő ügyésznő kifejtette, véleménye szerint minden kétséget kizáróan bizonyított, amivel a vádlott Cs. M.-et bizonyítják, éppen ezért 3 év börtönbüntetést javasol, 3 évre felfüggesztve, továbbá a vadászattól való 5 éves eltiltást.
Vele szemben a vádlott ügyvédje éppen azt hangsúlyozta, hogy az égvilágon semmit sem bizonyítottak. Állítását tulajdonképpen arra alapozta, hogy meghallgatott tanúk közül közvetlenül senki sem látta, hogy Cs. M. maga veszélyes anyagot tartott vagy tárolt volna, márpedig – mint mondta – a vád ez, hiába próbálták a madármérgezéseket rávarrni. Arra is hivatkozott, hogy az egyik tanú szerint a védence ellen tanúskodó személyek a vadászkörzet feletti hatalmat szeretnék átvenni.
„A vád szerint Cs. M. 2010-től, pontosabban meg nem határozott időponttól 2015. április 21-ig ismeretlen helyről beszerzett veszélyes anyagot tárolt édesanyja garázsában. Mely bizonyíték támasztja alá a vádat? Egyik sem” – szögezte le.
Korábban a vádlott és néhány rokona is elutasította a tanúvallomást, édesanyja is csak annyit közölt, nem tudja, hogy került az inkriminált karbofurán a garázsába, ami egyébként hátulról szabadon megközelíthető.
A védőügyvéd szerint a vád vélekedésen alapszik, az ügyészség pedig az eljárás során nem a veszélyes anyag tárolására összpontosított, hanem a madármérgezésre. „Egyik bizonyíték sem igazolja a vádlott bűnösségét abban a vádpontban, amit felhoztak ellene” – hangsúlyozta.
Végül ezzel az érveléssel azonosult a kijelölt szenátus is, amely felmentette az egyetlen ellene felhozott vádpont alól Cs. M.-et. „Ha tárolta, akkor először is be kellett szereznie. Senki a kihallgatott tanúk közül, akik haragszanak vagy sem a vádlottra, nem tudta semmivel alátámasztani, hogy ki, mikor és miből vásárolta vagy szerezte azt az anyagot” – húzta alá az ítéletet kihirdető bíró rövid indoklásában, kiemelve, hogy a tanúk más ügyben próbáltak tanúskodni a vádlott ellen, azt viszont egyikük sem tudta igazolni, hogy Cs. M. hogyan és mikor szerezte be a karbofuránt.
Összegezve, a bíróság szerint tehát nem bizonyítható, hogy a veszélyes anyag tárolását/birtoklását a balonyi vadászgazda, Cs. M. „követte el”. Ezt, ugye, csak egyetlen apró momentum támasztja alá, mégpedig hogy azt a 12,4 kilós mennyiséget édesanyja garázsában foglalták le...
Az ügyész fellebbezést nyújtott be a felmentő ítélet ellen, az tehát nem jogerős.
(SzT)
