Danko: "Szlovákiának történelmi adóssága van Izraellel szemben"

Danko szerint az antiszemitizmus és a holokauszt kifejezések hiányoznak a jogrendből, ami már többször gondot okozott az ügyészségnek és a bűnüldöző szerveknek a súlyos bűnügyek felderítése során.

„Olyan korban élünk, amikor tagadják az alapvető emberi jogokat. A politikában is vannak olyanok, akik tagadják a holokausztot” – hangsúlyozta a házelnök.

„Ez az én személyes kötelességem is, melyre ígéretet tettem a kollégámnak és barátomnak, J. J. Edelsteinnek, az izraeli Knesszet elnökének – magyarázta Danko. – Szlovákiának történelmi adóssága van Izraellel szemben, és példát kell mutatnia a jogalkotási eljárásában a szóban forgó határozat elfogadásával.”

A parlament a határozattal tudomásul vette a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) által kidolgozott fogalommeghatározást, melyet Szlovákia és további 30 tagállam 2016. május 26-án fogadott el Bukarestben. Tudomásul vette továbbá az Európai Parlament 2017. június 1-ei határozatát is az antiszemitizmus elleni küzdelemről, amely hangsúlyozza, hogy a gyűlölködő megnyilvánulások és az európai zsidó állampolgárok elleni erőszak bármely formája ellentétes az EU értékeivel. A képviselők tudomásul vették 26 állam – köztük Szlovákia – közös állásfoglalását is, melyben elítélték az antiszemitizmus növekvő fenyegetését.

A parlament egyetértését fejezte ki az antiszemitizmus IHRA által kidolgozott definíciójával, amely így hangzik:

„Az antiszemitizmus a zsidó emberek olyanfajta megítélése, ami gyűlöletben nyilvánul meg. A szóbeli és tettleges antiszemita megnyilvánulások zsidó és nem zsidó egyének ellen irányulnak, és/vagy az ő javaik, illetve a zsidó közösségi és vallási intézmények ellen.”

A határozat szerint az ilyen megnyilvánulások célpontja lehet a zsidó közösségként értelmezett Izrael állam is. Izrael olyan jellegű bírálata, amely más országokkal szemben is megjelenik, ugyanakkor nem tekinthető antiszemitának. „Az antiszemitizmus részeként a zsidókat gyakran az emberiségnek kárt okozó összeesküvésekkel vádolják, illetve őket okolják azért, amiért nem működnek a dolgok” – áll a határozatban.

A parlament a határozattal egy ajánlást is megfogalmazott a kormány felé. Ennek értelmében a kabinetnek szükség esetén olyan törvényjavaslatokat kellene előkészítenie, melyek kimondanák, hogy az állami szerveknek figyelembe kell venniük a fent említett definíciót a döntéshozatali eljárások és egyéb tevékenységek során. A kormánynak továbbá aktívan részt kellene vennie a zsidó állampolgárok, valamint a zsidó vallási, oktatási és kulturális intézmények biztonságának garantálásában a zsidó vallási közösséggel, a civil szervezetekkel és a diszkrimináció ellen küzdő közintézményekkel együttműködésben.

(TASR)