„A célunk az, hogy megállítsuk a vírus terjedését, de szembeszélben a hajó sem tud előrejutni” – így éli meg a járványhelyzetet a dunaszerdahelyi körzeti orvos

Milyenek a tapasztalatai egy körzeti orvosnak a jelenlegi helyzetben, mi minden változott a rendelést illetően?

A helyzetünk nekünk, körzeti orvosoknak, ebben az időszakban semmiképpen sem irigylésre méltó. Inkább úgy érdemes kérdezni, mi nem változott meg? Az első hullám szele éppen csak meglegyintett minket, mely akkor, összevetve a másodikkal, sokkal enyhébbnek és visszafogottabbnak bizonyult. Arra viszont éppen elegendő volt, hogy az akkor már élesben is letesztelt óvintézkedésekről, illetve az emberek hozzáállásáról egy átfogó képet kapjunk.

Azt hittük, hogy tudjuk, mivel is állunk szemben, mit kell tennünk és a viszonylag enyhe lefolyású légúti megbetegedések még számunkra, orvosok számára is képesek voltak elhitetni, hogy a baj nem is oly nagy, talán csak az olaszok, németek, spanyolok fújják ezt fel ennyire, hisz nálunk teljesen más a helyzet, mint amit a TV-ben látunk. De ez, ami most zajlik, kezd hasonlítani arra, amit sajnos ténylegesen járványnak nevezünk a világ bármely pontján.

Zsúfolásig telt kórházak, napi szintű tesztelések, elhalálozások és lélegeztető gépre került ismerősök, rokonok. Amit eddig nem tapasztaltunk élőben, az most minden itt zajlik az orrunk előtt. Így hát persze félünk mi is, óvjuk hozzátartozóinkat, s igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a páciensek minél kevesebb kapcsolatot teremtsenek egymással, akár egy zsúfolt váróteremben például, ezzel is csökkentve a vírus terjedésének kockázatát.

Hogy néz ki mindez a gyakorlatban?

Kénytelenek voltunk bevezetni a szakorvosoknál már jól bevált időpontra történő berendelést, így minimalizálva két ismeretlen személy véletlen találkozását. Természetesen nem fizetős időpontokról beszélek, hanem előre telefonon leegyezettekről, igazítva a beteg igényeihez és lehetőségeihez. Mindez persze csak részlegesen kivitelezhető, mert egy akut, előre nem bejelentkezett beteget mégsem lökhet félre az ember, mondván, nem látjuk el, mert nem hívott előre. Minden más esetben felszólítjuk a hozzánk tartozó klienseket, hogy csak elsődleges konzultáció, vagy időpont-egyeztetés után jelenjenek meg nálunk, persze csak akkor, ha feltétlenül szükséges személyesen is eljönni. Ezáltal tudjuk, mikor kit várunk, és azt is, milyen panasszal érkezik a páciens. Lehetőségünk van különválasztani azokat, akik tényleges bajjal fordulnak hozzánk azoktól, akik például csak egy papírt jöttek aláíratni, vagy konzultációt igényelnek. Ezzel egyenes arányosan természetesen megnőtt a telefonhívások száma, így bizonyos esetekben csak és kizárólag a telemedicína által igyekszünk a nem életveszélyes és kevésbé gyors beavatkozást igénylő problémákat kezelni.

Fotó: Pixabay - illusztráció

Hogy viszonyulnak a páciensek az intézkedésekhez?

Először is szeretném tisztázni, hogy nem létezik két ugyanolyan ember. Individuális, ki hogyan éli meg és viszonyul a kialakult helyzethez. Vannak, akik hisznek, s vannak, akik nem hisznek az intézkedések fontosságában. Természetesen elfogadjuk mindenki véleményét, azonban ettől függetlenül minden ezzel járó szabályozást és korlátozást köteles betartani mindkét fél.

Nagyon sok negatív vélemény jelenik meg manapság a világhálón, a különböző figyelemfelkeltő és populista személyek irományai csak nehezítik a munkánkat a védekezésben, mert sokan hisznek inkább olyanoknak, akik messziről sem láttak orvostudományt, minthogy meghallgassanak esetleg hozzá értő szakembereket is.

Ezért lehet aztán az, hogy hosszú idő után hatalmas mértéket ölt az oltásellenesek tábora, vagy bugyuta kifogásokkal tépik le az arcukról a maszkot, mondván, az semmit sem ér. Nem állítom én sem, hogy minden intézkedés számomra is érthető vagy elfogadható, nyilván azokkal kapcsolatban tudok véleményt alkotni, amelyekbe a szakmám által jobban bele is látok.

Éppen ezért ugyanerre kérek mindenkit: olyanban próbáljon szakmai okosságokkal véleményeket kialakítani, amihez mestersége okán ért is. A mi célunk is az, hogy megállítsuk a vírus terjedését, de szembeszélben a hajó sem tud előrejutni.

Természetesen a rendelőben ritkán éljük meg, hogy a jelen helyzetben valaki annyira felbátorodjon, hogy maszkviselés nélkül jöjjön vizsgálatra, de el nem hinnék, mennyi fura és különc ember akad. Nekik külön is elmagyarázzuk, hogy a házunkat már akkor is oltani kezdjük, ha csak 1 százaléka ég, és nem várjuk meg a lángok terjedését. Vagy akár azt is említhetném, hogy gond nélkül lehet a 40-es táblánál is 100-zal hajtani, de attól, hogy nem hiszünk benne, hogy ott csak annyival biztonságos haladni, a szabály még vonatkozik ránk is, és ha megszegjük, ne lepődjünk meg a következményeken. Azt hiszem, a hasonlatok jelentése egyértelmű a jelenlegi helyzetben.

Fotó: Pixabay - illusztráció

Akadtak olyan esetek, amikor a páciensek nem voltak hajlandóak együttműködni?

Ritkán, de előfordult már hasonló. Az első hullám alatt sűrűbben, de a második alatt már a betegeink nagy része elég edukált ahhoz, hogy tudja, mi a helyes. Ebben az esetben sokat köszönhetünk a médiának, amely minden formában felhívja az emberek figyelmét arra, hogy tünetekkel rendelkező egyének ne menjenek előzetes telefonos egyeztetés nélkül a háziorvosukhoz, illetve tényleg csak indokolt esetekben induljanak útnak. A telefonon felvett adatokból és információkból nagy pontossággal tudunk következtetni arra, hogy kinél nagy a gyanú egy esetleges fertőzöttségre. Sajnos az elmúlt időszakban mindehhez már nagy médiumnak sem kell lenni, olyan magas az aktív fertőzöttek száma.

Ha saccolnom kellene, akkor csak az általunk PCR-tesztre elküldött 10 személyből legalább 7, de inkább 8-9 pozitív eredménnyel zárul.

Ebből is láthatjuk, hogy a telefon másik felén lévő betegek is pontosan tudják, mikor kell hívni és tanácsot kérni. Persze, egy-egy eset előfordul mindig, amikor igaz, nem tudatosan, de betegen sétál be valaki a rendelőnkbe, főként a koronavírusra nem tipikus tünetekkel. Ilyenkor csak a szerencsén múlik minden, hiába tartjuk be az óvintézkedéseket a vizsgálatok előtt, közben és után is.

Ha jól tudom, akkor pár hete karantén miatt zárva tartott a rendelő. Ennek is hasonló oka volt?

Igen, kénytelenek voltunk szünetelni. Hogy folytassam az előző gondolatmenetem, ennek az volt az oka, hogy nem volt szerencsénk. Pontosabban nekem még csak jutott belőle, de sajnos a nővérkém megfertőződött, így a Regionális Közegészségügyi Hivatal tanácsára házi karanténba vonultunk. Ez azóta sajnos egyre több orvoskollégámmal fordul elő, így nem egyedi eset, ami nálunk történt. Voltunk már hasonló helyzetben a nyár végén is, akkor az egyhetes tervezett szabadságunk első pár napját kellett karanténnal kezdenünk egy pozitív pacienssel való kontaktus miatt, s bár minden tervünket dobhattuk a kukába, akkor még sikeresen megúsztuk mindketten, hiszen negatív tesztet produkáltunk.

A jelen helyzet azonban ettől sokkal rosszabb, hisz soha nem tudhatjuk, honnan leselkedik ránk veszély. Szinte már bárki lehet fertőzött, tünetmentes hordozó, így szinte csodával határos, hogy vannak még olyanok, köztük egyelőre én is, akik képesek voltak elkerülni, vagy inkább nem megfertőződni.

Pontosan mi a teendő, ha valakiről bebizonyosodik, hogy fertőzött? Mit kell tennie és mi a feladata ilyenkor egy körzeti orvosnak?

Szerencsére nagyon sok helyen halljuk, hogy mi a beteg feladata. Ha állapota engedi, maradjon otthon és alkalmazzon tünetkezelést. Ez mit is jelent valójában? Ha lázas, lázcsillapítót szed, ha fájnak az ízületei, fájdalom- és gyulladáscsillapítókat, ha köhög, az ennek megfelelő hurutoldót és így tovább. Természetesen mindenkit kérünk, amennyiben állapota a házi karantén alatt súlyosbodna, azonnal jelezze mindezt felénk, hiszen ebben az esetben akár dönthetünk kórházba való beutalás mellett is, természetesen logikus és indokolt esetekben, ugyanis a kórházi ágyak száma is véges. És hogy mi a mi feladatunk? Koordinálni, felvilágosítani, elmagyarázni és segíteni. Szoros összhangban dolgozni a Regionális Közegészségügyi Hivatallal, figyelni az új fejleményeket, mind gyógyszerészeti, mind politikai szempontból. Egyik sem elhanyagolható, hogy pontos és aktuális információkkal tudjunk ellátni mindenkit.

A körzeti orvos általában milyen gyógyszereket tud felírni egy koronavírusos páciensnek?

Amint említettem, első szempont a tünetek kezelése. Az ezekre használt gyógyszerek többsége vény nélkül megvásárolható, így sok esetben szükségtelen bármilyen más komolyabb hatóanyag bevetése. Természetesen a kórházak a súlyosabb eseteknél használnak lényegesen drágább és speciálisabb gyógyszereket is, melyek a heveny légzési elégtelenség vagy más szövődmény által fellépő tüneteket enyhítik. Ezekre nyilvánvalóan otthoni környezetben, enyhébb lefolyás mellett nincs szükség. Továbbá állandó konzultáció folyik a többi orvoskollégámmal is arról, kinek milyen tapasztalata van az egyes gyógyszerekkel, főként antibiotikumokkal, előrejutunk-e velük, vagy ki melyikkel érte el a legnagyobb sikereit az esetleges bakteriális szuperinfekciók elkerülése érdekében vagy kezelésében.

Természetesen ez a vírus mindenkinek új, még az orvosoknak is, így számomra minden tapasztalat fontos, hogy a legjobbat tudjam adni minden egyes betegemnek.

Fotó: TASR - illusztráció

Ami a táplálékkiegészítőket illeti, milyen vitaminok szedése javasolt ebben az időszakban az immunrendszer erősítése szempontjából, és ezeket milyen napi adagokban javasolt magunkhoz szedni?

Azt szoktam javasolni, hogy ne csak vírusjárvány alatt erősítsük immunrendszerünket és együnk vagy éppen szedjünk sok vitamint, hanem az egész év folyamán. Persze ez még nem garantálja, hogy egy kórokozó ezt látva kikerül minket, de ártani biztosan nem árt. Sok cikket olvasni a C-vitamin pozitív hatásairól, s ez alatt nemcsak a már ismeretes tudományos tényekről beszélek, hanem ettől szélesebb körű pozitív hatásokról, akár egy koronavírusos betegnél is. Mivel egy olyan vitaminról beszélünk, amelyet a szervezet képtelen előállítani, és hosszú távon képtelen halmozódni a szervezetben, nincs értelme a nagy dózisnak. 1500-2000mg felett én személy szerint feleslegesnek tartom, mert nagy része kiürül a szervezetből mindenféle pozitív hatás nélkül. Ami pedig a covid-fertőzöttek kezelésében nagy szerepet játszik, vagy legalábbis több eredmény igazolja pozitív hatását, az a D vitamin, mégpedig magas adagban.

A járványhelyzet miatt jelenleg nem szükséges beutalót kérni a szakorvosokhoz, de előtte azért minden bizonnyal érdemes telefonon kapcsolatba lépni és megbeszélni a körzeti orvossal, hogy kihez forduljon.

A beutaló a mai napig kényes téma minkét fél részéről, már ami a szakorvosokat és körzeti orvosokat illeti, melynek végül mindig a beteg issza meg a levét. Október 1-től ugyanis az egészségügyi biztosítók egységesen úgy határoztak, hogy december 31-ig biztosan nem fogják a szakorvosokat kontrollálni a beutalók miatt, amiből elsőre minden háziorvos azt a konklúziót vonta le, hogy erre a fent említett időszak alatt semmilyen szükség sincs. Ez azonban részben téves információ. Egyetértek azzal, hogy felesleges utat ebben az időszakban a beteg ne tegyen meg hozzánk csak azért a darab papírért, ha az adott orvoshoz egyéként is elmenne, vagy el lenne küldve, például friss sérülés, bokaficam, térdduzzadás, látásromlás stb. miatt. A gond akkor kezdődik, amikor a beteg a körzeti orvosa bevonása és mindenféle elsődleges konzultáció nélkül időpontot szeretne kérni, vagy ami még rosszabb, azonnal személyesen beállít például egy endokrinológushoz, mert az interneten olvasott cikkek alapján úgy véli, pajzsmirigy problémái vannak, kardiológushoz azonnali szívultrahangot követelve, mert úgy érzi, gyorsan ver a szíve, esetleg gasztroenterológushoz a több éve tartó felpuffadásra és hasmenésre hivatkozva.

Ebben az esetben ki kell állnom szakorvos kollegáim mellett, mert egyértelműnek tartom, hogy legyen bármilyen járványhelyzet, ha egy vizsgálat ok nélkül nem kell, mi pedig nem indokoljuk annak elvégzését, akkor most főként, ebben a nehéz időszakban se legyen ez a döntés teljes mértékben a beteg kezébe adva, s járja körbe a rendelőket, mindezt azért, mert mi kihagyható tényezőkké váltunk egy amúgy jól bevált körforgásból.

Természetesen ezt a hozzáállást elvárjuk a másik oldalról is, mely igazából arról szólna, hogy csak és kizárólag a beutaló miatt ne futassanak senkit, ha már a kivizsgálást amúgy is elvégzik. Azt tanácsolom hát mindenkinek, előbb kérdezze meg körzeti orvosát, valóban mennie kellene-e egy szakvizsgálatra, utólag ne pont rajta csattanjon az a bizonyos ostor a beutaló miatt.

A járványidőszakban csökkent az érdeklődés a preventív vizsgálatok iránt?

Az első hullámban hozott rendeletekkel és szigorításokkal ellentétben ezen a téren most nincs betiltva semmi, mindössze ajánlott ennek elkülönített időt szánni. Így teszünk mi is. A reggeli órákban a vérvétel, vizelet- és EKG vizsgálat is elvégzésre kerül, 15-20 percenként előre bejegyezve érkeznek a páciensek, s a mindenki után elvégzett gyors fertőtlenítéssel úgy vélem, minimalizáljuk a rizikót. Természetesen ebben a rezsimben redukálva van a reggeli vérvételek száma is, mely a csökkent érdeklődés mellett csaknem negyedére esett vissza az elmúlt hónapokban, így mondhatjuk, nincs most nagyüzem. Ennek előnye, hogy több idő és figyelem jut minden egyes személyre, sajnos hátránya nyilvánvalóan anyagi vonzatú, de ahogy más munkakörben túlélik és kibírják valahogy, ezt próbáljuk mi is.

Sok tanácsot hallhatunk és olvashatunk azzal kapcsolatban, hogy milyen módon csökkentsük minimálisra a fertőzés veszélyét. Ön körzeti orvosként milyen konkrét tanácsokkal látja el a pácienseit?

Én úgy vélem, hogy elsősorban másokra kellene jobban odafigyelnünk, s ha mindenki ugyanígy tenne, logikus módon nem kellene tartanunk semmitől, mert kölcsönösen más is figyelne miránk. Ezt azonban csak úgy tudjuk megtenni, ha nem próbálunk mindenben hibát keresni, nem akarunk csak azért is mindent másképp csinálni. A rendelkezésünkre álló módon megfelelően védekezni és betartani a szabályokat, így lehetünk eredményesek. Nem, ettől még nem leszünk birkák, (szándékosan használom ezt a szót, ha már az utóbbi időszakban ilyen közkedvelt lett) mindössze felelősségteljes emberek, függetlenül politikai, vallási vagy etnikai hovatartozástól.

Ezt kellene tudatosítania magában mindenkinek, mielőtt kormányokat vagy országokat akarna összedönteni, anélkül, hogy magának feltenné a kérdést: vajon én jól csinálok-e mindent, vagy teszek-e azért, hogy ennek az egésznek vége legyen. Aki pedig kételkedik a vírus létezésében, vagy nem fél? Kérem, azonnal jelentkezzen bármely kórház COVID-osztályára munkaerőnek, mert pontosan őt keresik.

Akár maszk nélkül is, hisz félni úgysincs mitől. Garantálom, előbb fog maszkot húzni, mint azt bárki mondaná neki. Sajnos addig, míg nem tudunk végre egységesek lenni, egy oldalon állni, nehéz lesz a küzdelem, de bízom benne, hogy sikerül.

(Farkas Linda)