Megosztás
Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.
A PLoS Genetics című szaklapban megjelent tanulmányhoz kelet- és dél-ázsiai, nyugat-afrikai, valamint észak-európai gyökerű emberek százairól készült háromdimenziós felvételeket használtak. Arra következtettek, hogy a helyi éghajlat, a hőmérséklet és a nedvességtartalom kulcsszerepet játszott az orrforma alakulásában.
A szélesebb orr elterjedtebb volt a meleg, nedves vidéken, a keskenyebb a hideg és száraz éghajlat alatt élőknél – állapították meg.
Az orr elsődleges feladata a lélegzés és a szaglás, belső nyálkahártyája és hajszálerei segítenek felmelegíteni és megnedvesíteni a beszívott levegőt, mielőtt az a légzőrendszer érzékenyebb szakaszaihoz érne.
A keskenyebb orrjáratok növelhetik az érintkezést a belélegzett levegő és az orr belső, meleg és nedves szövetei között – mondta Arslan Zaidi, a Pennsylvaniai Állami Egyetem genetikusa, a tanulmány vezető szerzője.
A genetikus szerint hidegebb éghajlaton ez előnyös lehetett, míg melegebb vidéken az ellentéte, a széles orr lehetett hasznosabb. A modern ember nagyjából 200 ezer éve jelent meg Afrikában, később innen vándorolt át a világ más tájaira.
A kutatók szerint a keskenyebb orrú emberek talán jobban helytálltak és több utódot nemzettek hidegebb, szárazabb vidékeken, ezzel lassan kihalhatott arrafelé a szélesebb orrváltozat.
A kutatás alátámasztja az úgynevezett Thomson-szabályt, amelyet Arthur Thomson (1858-1935) brit antropológus fogalmazott meg. A szabály szerint a hideg, száraz éghajlaton élők között gyakoribb a hosszú, vékony orr, mint a meleg, nedves tájakon.
Zaidi elmondta, hogy a Thomson-szabály eddigi legtöbb bizonyítéka koponyamérésekből származott, míg a friss tanulmány kiterjesztette a méréseket és a külső orrformát is vizsgálta. A tudósok tanulmányozták az orr és az orrlyukak szélességét, az orr magasságát, az orrcsont hosszát, az orrhegy kiemelkedését, a külső orrfelület nagyságát és a teljes orrlyukterületet.
"Egy igen egyszerű hipotézist teszteltünk, amelynek azonban valószínűleg igen összetett evolúciós története van. Sok mindent nem tudunk, szükség lenne az orrformát meghatározó gének ismeretére is" – magyarázta Zaidi, aki szerint kulturális tényezők is szerepet játszhattak az orr eltérő alakjainak kialakulásában, lehettek például olyan csoportok, ahol a szélesebb orr jobban tetszett az embereknek, mint a keskeny.
MTI/para