Ausztrália lehet az első ország, ahonnan eltűnik a méhnyakrák

A Új-dél-walesi Rákkutatási Tanács tudósainak előrejelzése szerint 2022-re százezer nő közül hatnál is kevesebbnél alakul ki méhnyakrák, ezzel a rák ritka fajtái közé kerül.

A tanulmányban alkalmazott modell szerint a kór előfordulási aránya addig csökken, amíg 2035-re el nem éri azt a küszöböt, amin túl már megszűntnek tekinthető, vagyis százezer nőből csak négynél fogják diagnosztizálni.

A kutatók szerint 2047-re a betegség okozta halálozás aránya százezerből egy lesz. Arra is figyelmeztettek azonban, hogy a betegség csak akkor fog eltűnni az országból, ha a vakcináció és a szűrések a jelenlegi ütemben folytatódnak.

"Nagyon jó hír ez az ausztrál nőknek. Éveken át a méhnyakrák elleni küzdelem élén jártunk, a jövőben pedig megosztjuk kutatási eredményeinket és módszereinket a világgal, hogy segítsünk eltüntetni a föld színéről ezt a jól megelőzhető daganatfajtát" - írta szerdai közleményében Karen Canfell, az intézmény kutatási igazgatója.

A kutatók a méhnyakrák elleni küzdelemben elért sikereket az országos megelőzési programoknak tulajdonítják, amelyek az 1991-es országos szűrőprogrammal kezdődtek. 2007-ben Ausztrália az elsők között volt, ahol a bevezették a lányok HPV-védőoltását, amit később a fiúkra is kiterjesztettek.

A héten Sydney-ben kezdődik a Nemzetközi Papillomavírus Konferencia, ahol Canfell bemutatja intézetük kutatási eredményeit annak reményében, hogy más országok is elindítnak hasonló programokat.

A méhnyakrákot legtöbbször a nemi érintkezéssel terjedő humán papillomavírus (HPV) egyes nagy kockázatú változatai okozzák. Ausztráliában százezer nő közül évente hétnél fordul elő a méhnyakrák, ami nagyjából fele a világ átlagának.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai alapján ez a rák negyedik leggyakoribb fajtája a nők körében a világon, sok fekete-afrikai országban pedig a leggyakoribb női halálok a méhnyakrák.

MTI