Drónozni lehet, de nem szabad

camera

1

Drónozni lehet, de nem szabad

-illusztráció- (Fotó: YouTube) 

Megosztás

A drónokat illető szlovákiai jogszabályoknak semmi közük a realitáshoz, miközben a “repülő kamerák” egyre gyakrabban zavarják meg az emberek nyugalmát.

Repülő kamera = a nyugalom megzavarására alkalmas eszköz

A drónok elterjedésével egyre gyakoribbak a pilóta nélküli repülégépeket érintő lakossági panaszok.

2014-ben maga Robert Fico kormányfő panaszkodott arra, hogy valaki drónnal repked pozsonyi luxuslakásának ablakai előtt.

„Ennyire akarnak engem melegítőben látni?” – tette fel a kérdést akkor felháborodva a miniszterelnök.

Azóta már három év telt el, és országszerte rengeteg helyen előfordult már, hogy egy-egy helyi „amatőr” a települések, esetleg lakott övezetek fölött – akár rendkívül alacsony magasságban – repül, és vannak esetek, amikor közösségi felhördülés övezi a drónozást.


A marokkói határon elkobozták a dunaszerdahelyi világutazó, Simon Alex drónját


Napozó lányokat kukkolnak, kertek fölött repülnek

Június elején Bánon (Bánovce nad Bebravou) egy városrész több lakója a városi hivatalhoz fordult, amiért egy drón a telkük felett repkedve belépett intim szférájukba, és megzavarta az otthoni nyugalmat.

Felháborodásuk jogos, hiszen valóban nyugtalanító lehet, ha egy repülő kamera jelenik meg egy magánterület felett, ahol éppen valaki a kertben tesz-vesz, esetleg kikapcsolódik a családjával.

Pár nappal később – szintén Bánon – egy drón ismét megzavarta a helyiek nyugalmát. Akkor a helyi víztározó gátjánál napozó fiatal lányok fölött jelent meg a drón, amit a hölgyek még először nem tartottak nagy ügynek, ám amikor a drón mindig visszatért hozzájuk – és egyre közelebb merészkedett – már zaklatásként fogták fel az ügyet, és szintén értesítették a városi hivatalt.

Az önkormányzat végül csak annyit tudott tenni, hogy közöltek egy tájékoztató jellegű cikket a városi újságban, amiben figyelmeztették a drónok tulajdonosait a repcsik jogszerű használatára.

Nagyon-nagyon szigorú szabályok

A kamerával felszerelt pilóta nélküli repülőgépek – drónok – üzemeltetését 2015. augusztusa óta külön rendelkezés szabályozza. Ez részletesen szól arról, milyen körülmények között, és milyen feltételek mellett lehet repülni ezekkel a gépekkel a Szlovák Köztársaság légterében.

Amennyiben egy pilóta nélküli repülőgép kamerával van felszerelve, a repülés feltételeit a minősített adatok védelméről szóló törvény (zákon o ochrane utajovaných skutočností) taglalja.

Ha a drónon van kamera, nem használható magáncélokat szolgáló felvételek készítésére, az ilyen drónokat magánszemélyek nem üzemeltethetik – még akkor sem, ha épp nem készítenek videó- vagy képfelvételeket.

„A szóban forgó törvényben említett pilóta nélküli repülőgépek üzemeltetőinek minden engedélyt és jóváhagyást meg kell szerezniük, amit a törvény előír” – nyilatkozta Gabriela Galambošová, a Közlekedésügyi Hivatal illetékese.

Mi kell ahhoz, hogy drónozhassunk?

Légi felvételeket csak és kizárólag olyan cégek/vállalkozók, illetve hivatalosan bejegyzett szervezetek készíthetnek, amelyek a honvédelmi minisztériumnál ún. légi munkavégzésre szóló engedélyt igényelnek, illetve az engedélyt meg is kapják. A szabályozásból tehát egyértelműen kiderül:

Légi fotózást/videózást magánszemélyek egyáltalán nem végezhetnek.

Vegyük hát sorba azokat a feltételeket, amelyeket teljesíteni kell annak, aki kamerás drónnal szeretne repülni:

• A légi munkavégzésre szóló engedélyt kizárólag cégek, vállalkozók, szervezetek igényelhetnek. Az engedély díja 600 euró.

• Minden drónt, amely kamerával rendelkezik, regisztrálni kell a Közlekedésügyi Hivatalnál.

• Minden kamerás drónhoz egyedi és hitelesített kézikönyvet kell készíteni – aminek ára akár 150-200 euró is lehet.

• A drónnak érvényes biztosítással kell rendelkeznie arra az esetre, ha valamiben kárt tesz – ennek értéke a biztosítás kiterjedtségétől és biztosítótól függően 50-250 euró is lehet évente.

• Amennyiben a drón irányítója nem rendelkezik pilótaengedéllyel, elméleti és gyakorlati pilótavizsgát kell tennie. Az elméleti vizsgáért nem kell fizetni – erre önerőből is fel lehet készülni –, azonban a Közlekedésügyi Hivatal gyakorlati vizsgájával kapcsolatban felmerülő költségeket az igénylő állja. A gyakorlati vizsgán a tulajdonolt drónnal kell repülni.

Fotó: TASR/AP

Megvan az engedély, lehet repülni

Miután a drón üzemeltetője az anyagi terhek és erőfeszítések árán megszerezte a szükséges engedélyeket és dokumentumokat, kezdődhet a „légi munkavégzés” – melynek szintén szigorú szabályai vannak. A legfontosabb pontok a következők:

• Minden repülést be kell jelenteni a honvédelmi minisztériumnál.

• A drón reptetése közben minden felelősség a drón üzemeltetőjét terheli.

• A drón irányítójának szabad szemmel látnia kell a drónt, amellyel nem veszítheti el a vizuális kontaktust. A drón nem repülhet 1 kilométernél messzebre irányítójától.

• A fel- és leszállást kivéve repülés közben TILOS a drónnal 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni bármilyen személyt, járművet vagy épületet.

• A drónnal TILOS engedély nélkül 5500 méternél közelebb repülni bármilyen nyilvános reptérhez vagy helikopter-leszállóhoz.

• A pilóta nélküli repülőgéppel kizárólag a drón fényjelzését bekapcsolva szabad repülni, éjszaka pedig TILOS drónnal repülni.

• A drónnal TILOS repülni sűrűn beépített területek és tömegrendezvények fölött.

Az illegalitás határán

A 2015 óta érvényben lévő új szabályozás előtt a legnagyobb szlovákiai webáruházak több száz drónt értékesítettek, és az utóbbi két évben is több százra tehető a Szlovákiában eladott, kamerával is rendelkező, pilóta nélküli repülőgépek száma. Ennek ellenére

a Közlekedésügyi Hivatal hivatalos nyilvántartásában mindössze 81 drón szerepelt 2017 januárjában – ami nevetségesen kevés ahhoz képest, hogy valójában mennyi gép van használatban az országban.

A Közlekedésügyi Hivatalnak jogköreiből fakadóan egyszerűen nincs lehetősége arra, hogy a drónok forgalmazását korlátozza.

„Hivatalunk mint állami, szakmai felügyelet ellenőrzéseket tarthat, reagálhat a civil repüléssel kapcsolatos történésekre, vagy elbírálhatja a lakossági panaszokat. Ugyanakkor a drónokkal kapcsolatos kereskedelmet nem tudjuk szabályozni” – mondja Eva Oravcová szóvivő.


Drónokkal harcolna a cseh rendőrség a gyorshajtók ellen

Drónrendőrség alakul Japánban

Drón késztetett menekülésre 1500 szarvast

Drónnal csempésztek cigarettát a szomszédban


Borsos a bírság, de ritka

Aki nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, és jogszerűtlenül repül, az borsos bírságra számíthat.

A civil repülésről szóló törvény értelmében a Közlekedésügyi Hivatal akár 33 ezer euróra is megbüntetheti a jogszabályokat be nem tartó cégeket/vállalkozókat, a magánszemélyekre pedig kihágás miatt 330 euróig terjedő bírság szabható ki – ami már egy „olcsóbb” drón árának felét is kiteszi.

Az összegek elrettentő erejűek, ám 2016 év végéig a Közlekedésügyi Hivatal csak csak kilenc esetben szabott ki pénzbírságot, összesen 200 euró értékben.

A honvédelmi minisztérium – amelynél a repüléseket be kell jelenteni – azt hangoztatja, amit a Közlekedésügyi Hivatal: nem feladata, hogy rákényszerítsék az embereket a szabályok betartására. A tárca illetékesei a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz, valamint a Földméréstani, Térképészeti és Kataszteri Hivatalhoz irányítják az érdeklődő újságírókat, ám utóbbi hivatal abszolút nem foglalkozik a drónokkal, a Nemzetbiztonsági Hivatal pedig csak annyit közöl, hogy az utóbbi két évben senkit nem büntettek meg azért, mert „minősített-titkosított” területen filmezett a levegőből.

Fotó: TASR/AP

Az Egyesült Államokban közben jelentősen egyszerűsítették és legalizálták az igencsak elterjedt drónok használatát. Vannak bizonyos megkötések – például legfeljebb 121 méter magasságig és csak napközben lehet repülni, a pilótának látnia kell a drónt – ám egy internetes űrlap kitöltése és 5 dollár (egy alkalomra) befizetése után bárki repülhet és kamerázhat – a magánélethez fűződő jogokat betartva –, aki csak akar.

A szlovák Közlekedésügyi Hivatal tájékoztatása szerint az európai hatóságok intenzíven dolgoznak egy egységes EU-s szabályozáson, amellyel végre tisztáznák a népszerű drónok helyzetét. Remélhetőleg erre tényleg sor kerül, és hamarosan a szlovák jogszabályok is alkalmazkodni fognak a nagybetűs valósághoz.

(db/parameter)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program